Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Orosz L.: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1845–1867)
Számos utólagos javítás található a szövegben; továbbá fekete, piros és kék ceruzával való áthúzások; az áthúzások érvénytelenítése radírozással, ill. az áthúzás újabb, más irányú áthúzásával; valamint sorok közötti és lapszéli betoldások. Két levél utólag került a kéziratba: a 43. levél elé illesztett, 6x18 cm-es 44. levél az egyik, erre olyan 7 sornyi szöveget írtak, amely a 43. levélről kimaradt, azután azon ceruzával pótolták, de minthogy ezt nehezen lehetett olvasni, áthúzták, s átvezették az említett levélre; a szabályos méretű, de más anyagú 49. levél a másik, erre is olyan szöveg került, amely a kéziratból kimaradt, a 48. levél versóján erre utaló jel és ide szó jelzi, hová illik a 49. levél rectójára írt 25 sor. 4, ill. 3 sornyi toldást tartalmaz a 63. levél versójához, ill. a 72. levél rectójához toldott levelecske is. Mint a kézirat jelzetében szereplő N.Sz. betűk is mutatják, a Nemzeti Színház könyvtárából került az OSzK Színháztörténeti Osztályának gyűjteményébe. Az itteni katalógus szerint a Nemzeti Színház 1839. márc. 23-i bemutatójának súgópéldánya. Közölt belőle egy lapnyi facsimilét a Pesti Napló 1899-i Bánk bán-kiadása, ezzel a felírással: „A cenzor törlése a Bánk bán szerepkönyvén. 1839." 8 A kézirat azonban aligha lehetett az 1839-i előadás súgókönyve. A legfőbb bizonyíték ez ellen, hogy szövege a Bánk bán 1840-ben megjelent 2. kiadásáéval egyezik. 9 Arra az esetleges ellenvetésre, hogy talán nem a Nemzeti Színház súgókönyve követte a Színműtárban megjelent 2. kiadást, hanem ez a súgókönyvet, cáfolatul idézhetjük a kiadót, Nagy Ignácot: „A kiadást változatlanul az 1821diki nyomtatás szerint eszközlém, csupán némelly helyesírási eltéréseket módosítván." 10 8 Az említett kiad. LXXIX. lapján a kézitat akkor még számozatlan 21. levelének rectóját. 9 S^inmutar, kiadja Nagy Ignác, Iső kötet Xldik füzet, 445 — 524. hasáb. A S^ínműtár 1. kötetének címlapján 1839/40 évszám áll. A Bánk bánt tartalmazó füzet megjelenésére támpontot nyújt, hogy a cenzor 1840. máj. 25-én engedélyezte a kinyomtatását. Ld. KOZOCSA Sándor: Nagy Ignác ismeretlen levele és jegyzete a Bánk bánról. ItK 1936. 359. 10 Id. kiad. 523 — 524. hasáb alatti 2. számú jegyzet. 11 A' pesti magyar színház' Könyvtára sor szám szerint. Tekintetes Bajza József ur' igazgatósága alatt szerkesztette Szigligeti. (OSzK Színháztört. Oszt.) 12 Ld. a 4. sz. jegyzetet! Waldapfel szerint a könyvvizsgálószék mindszent hó (november) 10-én tartott üléséből közli a színház igzgatóságával : „Jelen színműnek a közben törlöttek kihagyása s tett módosítások melletti előadása megengedtetik." (I. m. 309—310.) A keltezés nyilvánvalóan téves, mindszent hó ugyanis október, s a Nemzeti Színháznak az az előadása, amelyhez az engedélyt kérték, nov. 1-én volt. Arra még visszatérünk, hogy azok a változtatások, amelyeket Nagy Ignác a szövegen végrehajtott, nem csupán a helyesírást érintik, azt azonban, hogy a nyomtatott szöveget alapul véve, nem pedig színházi súgókönyv szövegét követve rendezte sajtó alá a drámát, nincs okunk kétségbe vonni. Annál kevésbé, mert az ő kiadása a Bánk bán teljes szövegét tartalmazza, a súgókönyv pedig a szövegnek mintegy egyötödét elhagyja. A Nemzeti Színház legrégibb könyvtári katalógusának megvizsgálása is arra a következtetésre vezetett, hogy a kérdéses kézirat az 1840-es évekből, pontosabban 1845-ből való. Az 1837-ben kezdett könyvtári leltár 11 1—427. sorszámig tartalmaz cím szerinti betűrendbe sorolt anyagot — ez lehetett a már 1837-ben meglevő állomány —, a 428. sorszámtól folytatólagosan, a betűrendre való tekintet nélkül írták be a később beszerzett könyveket és kéziratokat. Bánk bán ugyan már az eredeti állományban is szerepelt az 50. sorszámon, ez azonban nem azonos a később, 780. sorszámnál feltüntetett példányokkal. A 780. sorszámú Bánk bán címe után ez áll: „az ujon censurait", az Észrevétel rovatban pedig ez: „írott, és censurait nyomott példány." Mint ismeretes, a Bánk bán újracenzúrázására az 1845. novemberi felújítás alkalmából került sor. 12 Aligha kétséges, hogy „az ujon censurait" megjegyzés erre vonatkozik. A cenzúrára felterjesztett nyomtatott példány, amely a cenzor húzásait is tartalmazza, elveszett 13 , az általunk vizsgált, eredetileg 780. számú kézirat azonban aligha lehet más, mint a könyvtári jegyzékben említett „írott" példány. 14 A kézirat szövegén végrehajtott számos változtatás: javítás, törlés, toldás arról tanúskodik, hogy a súgókönyv hosszú ideig, sok előadás során lehetett használatban. Hogy meddig, arra támpontot nyújt 13 Waldapfel közlése szerint az előző jegyzetben idézett mondat a Nemzeti Színház könyvtárában található Színműtár-beli kiadás példányán olvasható. (I. m. 310.) Lehetséges, hogy ez azonos az OSzK Színháztört. Osztályán N. Sz. 51/2. számon nyilvántartott példánnyal, amelyet 1950. szept. 1-én kikölcsönöztek, s a kölcsönzésből nem került vissza. A kölcsönző lapon ez áll: Bánk bán (cenzúráit) Fv, vagyis: félvászon kötésű. Waldapfel tanulmánya 1930-ból való: a kérdéses példány akkor még a Nemzeti Színház könyvtárában volt. 14 Ugyancsak 780. számon, szintén „írott és censurait nyomott példány" megjegyzéssel szerepel a Bánk bán az 1846-i, 737, sorszámmal kezdődő nemzeti színházi leltárkönyvben is : A nemzeti színház könyvtára, újonnan rendezte Komlossy Ferenc. 1846. (OSzK Színháztört. Oszt.) 138
