Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Orosz L.: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1845–1867)
az 1. levél versóján, a személyek felsorolása mellé utólag, azonos kézzel, tintával beírt néhány név: Gertrud -r- Szathmáryné, Otto — Szathmáry, Bánk bán — Egressy, Melinda — Felekyné, Egy udvaroncz — Vas, Tiborcz — Szilágyi Sándor. Mint Hajdú László összeállításából kiderül, 15 ezek a szereplők együtt az 1860. nov. 11-i előadáson léptek fel, kivéve Szathmáryt, aki viszont az említett összeállítás szerint a Nemzeti Színházban sohasem játszotta Ottót. 16 Támpontot nyújt a súgókönyv használatának idejére az is, hogy — mint majd látni fogjuk — az 1860-i cenzori utasításnak megfelelő húzásokat is végrehajtották a szövegen. így minden okunk megvan annak a feltételezésére, hogy egészen az 1868. nov. 27-i felújításig ez volt használatban. A színháztörténet ezt tartja az első teljes szövegű Bánk bán-előadásnak, 17 s a Nemzeti Színház könyvtárába is ekkortájt került új, helyreállított szövegű súgókönyv. 18 Említettem már, hogy a vizsgált súgókönyv, amely tehát minden valószínűség szerint az 1845 és 1867 közötti nemzeti színházi Bánk bán-előadások (47 előadás) szövegét őrizte meg, Nagy Ignác színműtári kiadását követi. Fontos tehát megvizsgálnunk, Nagy Ignác milyen változtatásokat hajtott végre Katona szövegén. Eközben alkalmunk nyílik arra is, hogy a színműtári kiadás és a súgókönyv (a továbbiakban 2. kiad., ill. skv.) szövegegyezését igazoljuk. 15 A Nemzet Színház Bánk bán előadásai. In : NÉMETH Antal i. m. 16 Ottó az említett előadáson ifj. Lendvay Márton volt. Szathmáry Károly, a Gertrudot játszó Szathmáryné fia 1860ban szerződött a Nemzeti Színházhoz, s valószínűnek látszik, hogy kiosztották ugyan rá Ottó szerepét, de azt végül is megtartotta Lendvay, aki már az 1858. márc. 10-i felújítás óta játszotta. 17 Ld. TÁBORI Róbert i. m. 148.; NÉMETH Antal i. m. 117. 18 Az OSzK Színháztört. Osztályán N. Sz. 51/1 jelzettel. Eredeti száma: 1471, s meg is található ezen a sorszámon a Nemzeti Színház már említett 1846-i könyvtári leltárkönyvének folytatásában. Könyvtárba kerülésének idejére nézve támpontot nyújt, hogy az 1452. számú könyvet 1867. X. 25-i keltezéssel írták be (a keltezést csak helyenként tüntették fel), a közvetlenül előtte beírt, 1470. számú könyv pedig a Hamlet Arany János fordításában, amely 1867-ben jelent meg, s amelyet 1867. szept. 9-én adtak elő először a Nemzeti Színházban. A 2. KIADÁS ÉS A SÜGÓKÖNYV ELTÉRÉSEI AZ 1. KIADÁSTÓL Mind a 2. kiad., mind a skv. — eltérően az 1. kiad.tól — felvonás (fölvonás) megjelölést használ s%akas% helyett, s a felvonásokat jelenetekre osztja. A jelenetek beosztása a 2. kiad.-ban és a skv.-ben azonos, két eltéréssel. A skv. elhagyja az Előversengést és a III. felv. 2. jelenetét (Bánk, Izidora), a 2. kiad. pedig az Előversengést az I. felv.-ba olvasztja annak 1. jeleneteként, így az I. felv. a 2. kiad.-ban 14. a skv.-ben 13, a III. felv. pedig a 2. kiad.-ban 6, a skv.-ben 5 jelenetre tagolódik. A személyek megnevezésében is eltér mind a 2. kiad., mind a skv. az 1. kiad.-tól a következőkben: Gertruâis helyett Gertrudot, Egy Zászlós Úr helyett Egy %ás%lóst, Egy Udvornik helyett Egy Udvaroncot, egy lézengő' Ritter helyett kalandor lovagot, Kitterek helyett Lovagokat, Békéteknek helyett Békétleneket, Jobbágyak helyett jobbágyokat ír mindkettő. A Zászlós Urak, Vendégek, Udvornikok felsorolás a szereplők listájáról mind a 2. kiad.-ban, mind a skv.-ben elmarad. A csupán helyesírást érintő változtatásokra (pl. e W "* e &> bi^pn -*- bizony, é/ts^aka -*- éjszaka) nem térek ki, csak azt említem, hogy a 2. kiad. mellőzi a ^-t, ebben azonban a skv. nem követi, a többi helyesírási változtatásban azonban igen. Nagy Ignác minden bizonnyal helyesírásinak tekintette a következő típusú változtatásokat is: -bál, -bői, -ról, -ró'l, -tói, -tői -*• -bul, -bül, -rul, -rül, -tu/, -tül; megént -* megint; teként -»- tekint; esmér —* ismer; megholt -*• meghalt; no -*• na; kö^ül -*• kö\ől; fel -*• föl, setét -+• sötét, gyenge -» gyönge; szülői -*-. szüléi, igyekszik -* ügyeks^ik, ös^ve -*• ös^s%e; jön ->• jő; gyerünk -*• /erünk; mejj ('pectus') -* mell. Mindebben a 2. kiad. és a skv. egyezik. A grammatikai jellegű változtatások legfeltűnőbbje Katona iktelen ragozású igealakjainak ikessel való felcserélése, pl. megcsalatkotçêk -*> megcsalatko^ám, esenkedék -*• esenkedém, emlékesek -*• emlékszem, ivek -*• ivám, megegyenek -* megegyezem, álmod -*• álmodik, tartokok ->- tartokom, bátorkodók -*• bátorkodom, tartozhat -*• tarto^hatik, férgesedjen -*• férgesedjék. Előfordul a befejezett múlt folyamatosra, ill. a folyamatos befejezettre való felcserélése is, pl. tekéntett -* tekinte, s^óllott -* s%óla, nyitottál -+• nyit ál, tetted -» tevéd; ül. csillámla -*• csillámlott. A birtokos személyrag -ok, -ek,-jok,-jek alakja helyett a 2. kiad.-ban és a skv.-ben rendszerint -uk, -ök, -juk, -jök áll, pl. s^erencséjek -*• 139
