Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

paraszt- és katonatanácsok állítsanak mindenütt tagjaik közül jelölteket. A direktórium tehát a szocialista demokrácia főbb elveit a tényleges "... helyzetnek a legmegfelelőbb" módon igyekezett érvényesíteni.

116 Ezért — a tanácsok önálló jelölési lehetőségét meghagyva — részletesen körvonalazta az alkotmány elveivel és szellemével összhangban, a választható képviselők számán túl, azok jelölési módját is, amennyiben hangsúlyozta, hogy „a munkástanács, mint az összes tanácsok között a legrégebben működő és a legszervezettebb tanács ossza fel ezt a 200 képviselőt, lehetőleg a foglalkozás arányában, a munkástanács, a katonatanács és a parasztság között.. .

ш Majd konkrétan ajánlotta azt is, hogy melyik tanács hány jelöltet indítson a választáson. Javaslatában közli, hogy „. . . a munkástanács 120 tagot, a katonatanács 30 tagot, ... a paraszttanács 50 tagot jelöljön".

118 A direktórium külön felhívja a választási tervezetében a figyelmet a nagyhatárú város külterületén élő parasztság arányos képviseletére, és hangsúlyozza, hogy „. . . a paraszttanács arra is legyen figyelemmel, hogy jelöltjeit a külterületek között egyenlően ossza fel".

119 A jelöléssel kapcsolatban végül hangsúlyozza a tervezet, hogy tanácstagjelölteknek csak „. . . a legérdemesebb proletárokat kell kiválasztani".

120 A Kecskeméti Direktórium mindezekkel a döntésekkel, javaslatokkal s elvekkel elősegítette az amúgyis túlterhelt és fiatal tanácsok jelölő munkáját. Ez különösen fontos volt akkor, hiszen ha meggondoljuk, csupán néhány nap alatt kellett a választásokban járatlan tanácsoknak elvégezni a 200 tanácstag jelölését. A viszonylag tapasztalatlan tanácsok minden erejét összpontosítani kellett ahhoz, hogy ilyen rövid idő 116 Uo. 117 Uo. 118 Uo. 119 Uo. 120 Uo. 121 MMTVD. 6/A. 102. old. 122 BKML. Direkt, iratai, 1919. 3. cs. ikt. szám nélkül. 108. Isz. 1919. április 2. 123 Uo. 124 Uo. 126 Uo. 126 Uo. 127 BKML. Direktórium iratai. 1919. 3. es. D. 314/1919. •, • ' alatt, az éjjel-nappal végzendő egyéb forradalmi tennivalók mellett, biztosítsák a forradalomhoz s a dolgozó néphez hű tanácstagok jelölését. A direktórium említett választási tervezetében, a jelölési eljárás körvonalazása után, forradalmi módon és önállóan döntött „. . . a városi tanács választások intézésére" alakítandó Kecskeméti Választási Bizottság számában és létrehozásában.

121 A direktórium tervezete, a választási bizottság számával kapcsolatban, az Ideiglenes Alkotmányra utalóan kimondja, hogy mivel „a rendeletben . . . nincsen meghatározva, hogy hány választási biztos kell, ezért fog a direktórium 50 embert felterjeszteni".

122 E mindenképpen indokolt, körültekintő állásfoglalás után a direktórium útmutatást ad a tanácsoknak a városi választási bizottság létrehozásában is. Ezzel kapcsolatban a direktórium tervezete hangsúlyozza, hogy „. . . a munkástanács, mivel az összes tanácsok között helyi ismerete ennek a legnagyobb, válasszon 50 tagot, akiket a direktórium választási bizottsági taggá való kinevezésre a Belügyi Népbiztosságnak fel fog terjeszteni".

123 Mindezeken túl, a munkástanács ezen munkáját megkönnyítve és a társadalmi, közéleti munka arányos elosztását szorgalmazva, a direktórium tervezete hangsúlyozza, hogy e bizottságba „olyan elvtársakat, akik egyébként is nagyon el vannak foglalva, ne terjesszenek fel."

124 Majd a felterjesztett névsor sorrendjének jelentőségére is felhívta a figyelmet; e tervezet előírta, hogy ,,ezt a listát úgy kell elkészíteni, hogy az 50 tagot érdemesség sorrendjében kell összeírni, mert ha kevesebbet neveznek ki, akkor a belügyi népbiztos az elől levőket fogja kinevezni".

125 A tervezet után, mintegy befejezésül, a választási bizottság tagjainak tennivalóiról szólva meghatározza azt, hogy „ezeknek az elvtársaknak a dolga lesz a választások vezetése".

126 Az elkövetkezendő napokban kibontakozó választási előkészületek e tervezet szerint folytak városszerte. Már 1919. április 3-án a Kecskeméti Munkástanács kiválasztotta a város munkásai közül azt az 50 munkást, akiket a városi választási bizottságba delegált. A városi direktórium ezeket mind jóváhagyta, még aznap felterjesztette a Belügyi Népbiztossághoz azzal, hogy „kérjük az itt felsoroltakat a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. sz. rendeletének 22. szakasza ^értelmében kinevezni a helyi választási bizottságba".

127 338