Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

Másnap, 1019. április 4-én — a direktórium tervének megfelelően — „. . . tanácstag-jelölő értekezletekre jöttek össze a helyi munkás-, paraszt- és katonatanácsok".

128 A „munkástanács jelölő értekezletére . . ." minden szakszervezet kecskeméti csoportjának „. . . az elnöke és titkára meghívattak . . ."

la9 Ezen a jelölő értekezleten a szakszervezetek jelenlevő képviselői ismertették szakszervezetük tanácstag-jelöltjeinek neveit és azok ajánlásait, valamint jelöltjeinek számát. Ezen jelölő értekezlet után a munkástanács a tanácstagok előtt álló feladatok és az ajánlások egybevetése alapján, beható vita és mérlegelés után döntött a részéről jelölendő mind a 116 tanácstag-jelölt jelöléséről.

130 Ez azt is mutatja, hogy a munkástanács nem mind a tervezet szerinti 120 tanácstag-j el öltjét indította a választásokon, hanem csak 116-ot, vagyis néggyel kevesebbet. A munkástanács jelöltjei között szerepeltek az értelmiség és az alkalmazottak jelöltjei is.

131 A paraszttanács jelölő értekezletén a földmunkásszövetség legalkalmasabb aktivistáiból, a nagy területű kecskeméti tanya világ legmegfelelőbb parasztjaiból választotta ki és indította a választási terv szerint 50 tanácstag-jelöltjét.

132 A katonatanács a város területén az adott időben állomásozó különböző katonai egységek ajánlásai alapján fogadta el és indította a tervezethez viszonyítva néggyel több, vagyis összesen 34 tanácstag-jelöltjét.

133 128 BKML. Kecskeméti 1919-es kiválogatott iratok 1-420. 1. sz-ig Kecskeméti Szoc. dem. Orvosok Szakszervezetének jegyzőkönyv füzete, 5. lap. 129 Uo. 130 BKML. 1919-es plakátgyűjtemény, „Szavazó-lap." 131 Uo. Valószínűnek látszik az, hogy az értelmiségiek és az alkalmazottak helyi szakszervezete vezetőségeinek jelöltjeit is, mint a többi szakmák szakszervezeteinek jelöltjeit, a munkástanács jelölő értekezlete fogadta el tanácstagjelölteknek. Ennek teljes feltárása még további kutatásokat igénylő feladat. 132 Uo. Valószínűnek látszik a források alapján az, hogy a paraszttanács neve mögött itt a földmunkásszövetség vezetősége rejtőzik, minthogy a direktórium április 4-i választási felhívása is csak még jövő időben mondja, hogy „megalakulnak a paraszttanácsok." (MMTVD. 6/A 138. oldal.) 133 Uo. 134 MMTVD. 6/A 137. old. 135 Uo. 138. old. 136 Uo. 138. old. 137 Uo. 139. old. 138 Pl. Arc. TAGYOB. 11/29. TI. jelentése 14. old. 139 Kecskeméti Közlöny 1939. április 18., 6. old. Ily módon tehát, a Tanácsköztársaság Ideiglenes Alkotmányának és a direktórium választási tervének megfelelően, bár némi változással, 200 tanácstag-jelölt neve került a helyi Katona József Nyomdában sokszorosított „Szavazó-lap"-ra. Vagyis ezen a magyar nép történetében első szocialista választáson, különböző okokból fakadóan, városi lajstromos rendszer formájában történt a tanácstagok jelölése, majd választása. Ugyancsak e napon, április 4-én szövegezte meg és adta nyomdába a direktórium — a választási előkészületek fontos politikai lépéseként — „A Kecskeméti Direktórium választási felhívása a dolgozó parasztsághoz" című, forradalmi hangvételű választási felhívását.

134 Ezen felhívás a bevezető gondolatok után, felvilágosításként helyesen hangsúlyozza, hogy Kecskemét történetében először „most nem azért fogunk szavazni, hogy ki milyen párti legyen, mert nincsenek többé pártok. Magyarország szocialista köztársaság!"

135 Majd miután a felhívás ennek a körülménynek a parasztságra vonatkozó politikai, anyagi, jogi jelentőségét taglalja, rámutat arra, hogy „. . . a parasztot eddig mindenki becsapta ..." a proletárdiktatúra azonban meg fogja védeni „. . . minden túlkapás ellen".

136 Ezután felhívja a parasztság figyelmét arra, hogy legjobbjaikat küldjék be a szovjetbe. Végül a jövőre utaló, néhol túlzottan is reménytkeltő gondolatok hangsúlyozása után, az élelmiszer-rejtegetők leleplezésére és erői megfeszítésére hívja fel a parasztság figyelmét. A felhívás a választás esetleges kudarcának, illetve győzelmének következményeit érzékeltető, döbbenetes erejű szavakkal fejeződik be „ha most nem győzünk, elveszünk! Csak ha most győzünk, akkor a proletariátus és a parasztság, szolgaság uralmát a pokol kapui sem dönthetik meg".

137 A Kecskeméti Direktórium városi Propaganda Bizottsága ezt a felhívást — bár városszerte ismertté tette — főleg a parasztság körében terjesztette és magyarázta. Ezután a direktórium a választásig még hátralevő rövid időben a Belügyi Népbiztosság által közben jóváhagyott Kecskeméti Választási Bizottság 50 tagját 4 szavazatszedő bizottságba osztotta el, egy-egy elnökkel az élén.

138 Ugyanekkor kijelölte a szavazás színhelyéül a város négy helyiségét „. . . a Kisfaludy utca 6. sz. házban, a „tisztviselő otthon" helyiségében, továbbá a Budai utca iskolában, a Czollner téri iskolában és a Törvényház épületében . . ."

139 Majd 339