Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

munista agitáció és propagandamunka megszervezésében és végzésében. Március 23-án — bár még a szociáldemokrata párt neve alatt — népgyűlést tartott a politikai helyzetről Simon István.

72 Elsősorban azonban a párttagságot kellett részletesebben tájékoztatni az országos szintű eseményekről, és ezután megszabni a helyi politikai munkát. Ezért március 25-én du. jöttek össze először a Tanácsköztársaság kikiáltása óta „az összes szakcsoport tagjai, akik nincsenek bent a munkásszázadokban". Majd még aznap külön jöttek össze a már közben nagylétszámúvá vált „munkásszázad összes tagjai" a már említett Csányi utcai Munkás Otthonban.

73 Itt kaptak az aktivisták és a párttagok közvetlen és részletes tájékoztatást a két párt országos szintű egyesüléséről, a proletárdiktatúráról, a helyi feladatokról s a munkásszázadok tevékenységéről. Ezek a megbeszélések nyilvánvalóan jelentősek a forradalom Kecskeméten való továbbvitele szempontjából. A következő napokban határozza el a pártvezetőség, hogy ezután a „pártnapok és értekezletek minden szerdán este 7 órai kezdettel tartatnak."

74 Ezeket a pártnapokat a városi lakosság számára a 7 területi alapszervezet helyiségeiben tartották rendszeresen. Azonban „nemcsak a város belterületén, hanem a szomszédos pusztákon is rendszeresen tartanak propagandagyűléseket, összejöveteleket, hogy a bolsevizmus tanaival a tanyai nép ismeretséget kössön".

75 Ezeket a gyűléseket, pártnapokat rendszeresen az utca- és házbizalmiak útján a párt szervezte. Ezeken a pártnapokon igen sokszor olyan országos szinten dolgozó népbiztosok tartottak előadást, mini Rákosi Mátyás, Vágó Béla stb. népbiztosok. így pél72 MA. 1919. márc. 23. 1. old. 73 MA. március 25., 3. old. 74 PI. Arch. TAGYOB. 11/29. jelentése bőven foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. 75 Uo. 66. old. 76 MA. 1919. márc. 28., 2. old. 77 Tóth László és Hajnal József veteránok közlései és TI. jelentése 66. oldal alapján. 78 BKML. Direktórium Iktatókönyve 65. sz. alatt iktatott levél alapján. 79 BKML. D. Ikt. könyve 66. ikt. szám. 80 BKML. Direkt, iratai 3. köteg 293-294—295-ös sorszám alatti iratok. 81 MA. 1919. április 6., 4. old. 82 BKML. Direktóriumi Iktatókönyv 126. ikt. szám. 83 Richter Ármin és Szili István közlése alapján. A Forradalmi Törvényszék iratai teljesen megsemmisültek, s így tevékenységének feltárása meglehetősen problematikus. dául már március 26-án Szamuely Tibor népbiztos tartott népgyűlést Kecskeméten,

76 ami óriási lelkesedést és bátorítást adott a város forradalmi szocialista erőinek. Nagyszerű forradalmi rugalmasságot tanúsítva kihasználták a lakosság politikai, világnézeti nevelésére a színházi előadások szüneteit is, amikor is igen gyakran az egyes felvonások között ideológiai, politikai előadásokat tartottak a város képzettebb kommunistái, értelmiségijei.

77 A proletárdiktatúra Kecskeméten való megszilárdulását szolgáló kommunista propaganda eddig vázolt fokozása mellett gondoskodás történt a burzsoá politika és propaganda fészkeinek, szervezeteinek felszámolásáról is. így a direktórium március hó 25-én az összes kecskeméti polgári lapokat beszünteti.

78 Ugyanezen a napon ajánlja fel a Nemzeti Tanács kecskeméti vezetősége is megmaradt vagyonát a direktóriumnak.

79 Március 27-én felszólítja a direktórium a „Kecskeméti Földműves Párt", a „Kecskeméti Keresztényszocialista Párt", a „Kecskeméti Károlyi Párt" Elnökségeit, hogy „a birtokukban lévő pénzkészletet 48 óra alatt a városi pénztárba fizessék be".

80 E burzsoá pártok ezután hamarosan széthulltak, így például a „Kecskeméti Károlyi Párt" április 6-án mondta ki (vagyis a választások előtt) feloszlatását,

81 aminek következtében megszűntek a kizsákmányoló osztályok és egyéb erők legális politikai szervezetei Kecskeméten. Mindennek eredményeként a városban politikai pártként egyedül a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezete tevékenykedett. Ugyanezen a napon bocsátotta el a direktórium a törvényszék régi bíráit és vezetőit. Helyettük a Forradalmi Kormányzótanács március 25-én keltezett rendelete alapján a következő laikus bírákkal kívánta létrehozni a Forradalmi Törvényszéket: Gál Endre vöröskatonát elnöknek, Szabó József vasutast és Benedek József lakatosmestert tagoknak, Erdős Sándort jegyzőnek. H. Nagy Lászlót vádbiztosnak kérte kinevezni a direktórium a Forradalmi Kormányzótanácstól.

82 Arra vonatkozóan, hogy végül is kiket neveztek ki, eddig nem találtam megbízható adatokat. Ugyanis a Forradalmi Törvényszék tagjai igen gyakran változtak.

83 A Forradalmi Kormányzótanács március 26—27-én az üzemek, lakóházak, a pénzintézetek államosításáról, valamint a Vörös Őrség felállításáról hozott rendeleteinek végrehajtása, politikailag jól felkészült szakmailag hozzáértő vezetést igényelt, mely minél 331