Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)
kevesebb hibával képes megoldani a vele kapcsolatos feladatokat. Ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez, valamint a Forradalmi Törvényszék helyes működtetéséhez, továbbá a közelgő választások politikailag helyes előkészítéséhez, lebonyolításához s eközben a proletárhatalomnak Kecskeméten való erőteljesebb konszolidációjához a Forradalmi Kormányzótanács nem találta eléggé felkészültnek a 15 főből álló s az államigazgatási munkát addig elég lazán szervező direktóriumot, ezért annak átalakítását rendelte el. 84 Indokolja még a direktórium munkájának átalakítását az is, hogy a közben megszűnt kormánybiztosi munkát nem végezte március 21-e óta senki. 85 A proletárdiktatúra feladatainak ezeken a területeken való végrehajtása nagy politikai felkészültségű és szakmailag (főleg jogilag) hozzáértő vezetőket kívánt. Ezzel a proletárdiktatúra kecskeméti államhatalmi és államigazgatási szervei kiépítésének munkája, új szakaszhoz érkezett, s magasabb színvonalra emelkedett. 2. A. Kecskeméti Direktórium átalakítása és munkájának átszervezése a) A direktórium átalakítása A Kecskeméti Direktórium átalakítása és munkájának átszervezése összhangban volt a proletárhatalom országos méretekben történő konszolidációs tendenciájával, valamint a Forradalmi Kormányzótanács már készülő, de majd csak április 1-én kiadásra kerülő XXVII. számú rendeletével, mely a tanácsok és direktóriumok feladatait, hatáskörét szabályozza. Mindezek mellett és ezek ellenére — mint később látható lesz — most is követtek el a direktórium vezetői önkényességből és az országos szintű vezetés gépies másolásából fakadó hibákat. Ez azonban csak később vált a direktórium előtt is nyilvánvalóvá. Az átalakítás munkáját március 26-án az e napon Kecskemétre 84 MA. 1919. márc. 28., 3. old. „Milyen lesz a városi közigazgatás" c. közlemény. 85 Uo. 85 ' a MA. 1919. márc. 27., 2. oldal. 86 MA. 1919. márc. 28., 3. oldalán megjelent fentebbi című közleményéből idézve. 87 Uo. : BKML. D. 3. sz. köteg 77. sorszám. 87 ' a MA. 1919. márc. 27. érkezett Szamuely Tibor hadügyi népbiztos közvetlen segítségével hajtotta végre a Kecskeméti Munkástanács. 85 /a Ez lényegében, mint már fentebb is említettem, nemcsak a munkás, hanem a paraszt- és a katonatanácsok küldötteinek összevont, együttes ülését jelenti. Erről a munkáról számol be a korabeli és elég kimerítő SAJtóközlemény: „A magyar Forradalmi Kormányzótanács rendeletéből a Kecskeméti Munkástanács egy 15 tagú „Népbiztosok Tanácsa" címén elnevezett testületet delegált, ami körülbelül olyan szerve lesz az új kormányzó tanácsnak, mint amilyen volt a régi Nemzeti Tanács. A régi kormánybiztosi (főispáni) teendők elvégzésére ugyancsak .. . a Forradalmi Kormányzótanács rendeletéből a munkástanács 3 tagú direktóriumot alakított, amely a város politikai ügyeinek vezetésével van megbízva." 86 Szerintem a helyi hatalmi tevékenység eme átalakítása, átszervezése feltétlen ésszerű, minthogy szem előtt tartja és megvalósítja azt a fontos — a proletárhatalom gyakorlásához szükséges — elvet, hogy az irányító és végrehajtó tevékenységet egyesítse. Ugyanakkor megtévesztő a közlemény idézett részének azon megállapítása, miszerint a „népbiztosok tanácsa körülbelül olyan szerve lesz az új kormányzótanácsnak (vagyis a Kecskeméti Munkástanácsnak. Megjegyzés tőlem: B.S.), mint amilyen volt a régi Nemzeti Tanács." Ugyanis a volt Nemzeti Tanács mindenütt, így Kecskeméten is, főleg képviseleti, politikai tanácskozó szerve volt a különböző koalíciós pártok helyi vezetőinek. Viszont a most megalakított Népbiztosok Tanácsának feladatát a következőkben szabja meg az ugyanezen az ülésen hozott határozat: ,,A direktórium a politikai és bizalmi természetű dolgokat, melyek az új Tanácsköztársaságnak és a proletárdiktatúrának ügyeivel kapcsolatosak, a 15 tagú népbiztosok tanácsa segítségével végzi." 87 Vagyis a Népbiztosok Tanácsa végeredményben a direktórium végehajtó szervének, az egyes közigazgatási osztályok direktóriumi megbízottainak feladatát töltötte be Kecskeméten. Ez egyébként kiderül az alább ismertetett munka- és személyelosztásokból is. Az említett ülésen — hosszas „az éjjeli órákra nyúló tárgyalások" után 87/a — nemcsak elvi politikai kérdésekben, hanem személyi, munkaköri, vezetői beosztásokban is döntések születtek. Először is megválasztották a direktórium 3 tagját. A direktórium felelős vezetőjének dr. Buday Dezső jogakadémiai tanárt választották meg. Budaynak ko332
