Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Henkey Gy.: Kalocsa és környéke népességének etnikai embertani vizsgálata

jon és Öregcsertőn, legrövidebb Dusnokon és Faj­szon. Meglepő, hogy e tekintetben Kalocsa és volt szállásai között is eléggé számottevő eltérések vannak, az öregcsertőiek és a kalocsaiak feje átlagban hosz­szabb, mint a másik három kalocsai eredetű népesség­nél. Fej szélesség A fejszélesség átlaga mindkét nemnél „széles". Legnagyobb az öregcsertői és a homokmégyi férfiak valamint az ordasi és a homokmégyi nők mérete, míg legkisebb az uszódi és a géderlaki férfiaké, valamint a gérderlaki és a dunaszentbenedeki nőké. Érdekes, hogy a Kalocsa városbeliek fej szélessége is számot­tevően kisebb, mint a többi kalocsai eredetű népes­ségé. Homlokszélesség A Kalocsa környékiek homloka szélesebb, mint a fülöpszállási kunoké, viszont keskenyebb, mint a lajosmizsei jászoké és főleg mint a Nógrád megyei tiszta palócoké. Járomívszélesség A járomívszélesség átlaga mindkét nemnél a „szé­les" kategóriába esik. Férfiaknál a legnagyobb mér­tékben széles a homokmégyiek és a drágszéliek, a leg­kisebb mértékben a géderlakiak és a dunapatajiak járomíve, míg nőknél a legnagyobb átlag a drág­szélieknél és a dusnokiaknál, a legkisebb átlag a gé­derlakiaknál és a dunaszentbenedekieknél adódott. Megemlítem, hogy a kalocsai eredetű népességeknél a járomívszélesség átlaga nagyobb, mint a tizenöt Kalocsa környéki népességnél együtt. Morfológiai arcmagasság A morfológiai arcmagasság átlaga mindkét nemnél „középmagas". Legmagasabb férfiaknál az ordasiak és a bátyaiak arca, legalacsonyabb a miskeieké és a drágszélieké, nőknél legmagasabb a foktőieké és a fajsziaké, legalacsonyabb a miskeieké és az uszódiaké. Állkapocsszögletszélesség A Kalocsa környékiek állkapocsszögletszélességé­nek átlaga közel áll a fülöpszállási kunok, a lajosmi­zsei jászok és a Nógrád megyei tiszta palócok átlagá­hoz. Legszélesebb mindkét nemnél a dusnokiak és a drágszéliek állkapocsszöglete, a legkeskenyebb férfiaknál a géderlakiaké és a fajsziaké, nőknél a géderlakiaké és a dunapatajiaké. Orrmagas ság A Kalocsa környékiek orrmagasságának átlaga közel áll a fülöpszállási kunok és a lajosmizsei jászok átlagaihoz, a tiszta palócokhoz képest viszont mind­két nemnél nagyobb. Az orrmagasság férfiaknál leg­nagyobb a bátyaiaknál és a dunaszentbenedekieknél legkisebb a drágszélieknél és a miskeieknél, nőknél legnagyobb a dunaszentbenedekieknél és a foktőiek­nél, legkisebb a kalocsaiaknál és a géderlakiaknál. Orrszélesség A Kalocsa környékiek orrszélessége a fülöpszállási kunokhoz és a lajosmizsei jász férfiakhoz képest széle­sebb, a tiszta palócok és a lajosmizsei nők viszonylatá­ban a méretek csaknem teljesen megegyezők. Kalocsa környékén legnagyobb az orrszélesség a drágszéli és a bátyai férfiaknál, valamint az uszódi és a bátyai nőknél, legkisebb a dunaszentbenedeki és a homok­mégyi férfiaknál, valamint a homokmégyi és a szak­mári nőknél. Fejjelző Kalocsán és környékén a fej jelző átlaga a brachy­cephalia (rövidfejűség) felső határán van. A fülöp­szállási kunokhoz és a lajosmizsei jászokhoz képest a fej jelző nagyobb mértékben rövid, a Nógrád megyei tiszta palócokhoz képest kisebb mértékben rövid. Kalocsán és környékén a fejjelző átlaga legerősebben rövid a homokmégyi és a fajszi férfiaknál, valamint a faj szi és a dusnoki nőknél, a legkisebb mértékben rövid pedig mindkét nemnél a dunapatajiáknál és a géderlakiaknál. 403

Next

/
Oldalképek
Tartalom