Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Henkey Gy.: Kalocsa és környéke népességének etnikai embertani vizsgálata
Arcjelzö Kalocsa környékén az arcjelző átlaga férfiaknál az euryprosopia (alacsonyarcúság) felső határán, nőknél a mesoprosopia (középarcúság) alsó határán van. A Kalocsa környékiek arcjelzőjének átlaga mindkét nemnél kissé magasabb, mint a fülöpszállási kunoknál, a lajosmizsei jászoknál és a Nógrád megyei tiszta palócoknál. Férfiaknál legmagasabb az arcjelző az ordasiaknál és a fajsziaknál, legalacsonyabb a drágszélieknél és a miskeieknél, nőknél legmagasabb a foktőieknél és a dunaszentbenedekieknél, legalacsonyabb a drágszélieknél és a miskeieknél. Orrjelző A Kalocsa környékiekre mindkét nemnél a leptorrhinia (keskenyorrúság) a jellemző. A Kalocsa környékiek orrjelzője a fülöpszállási kunokhoz és a lajosmizsei jász férfiakhoz képest szélesebb, a Nógrád megyei tiszta palócokhoz és a lajosmizsei jász nőkhöz képest keskenyebb. A keskenyorrúság a legnagyobb fokú férfiaknál a dunaszentbenedekieknél és a fajsziaknál, legkisebb fokú a drágszélieknél és a miskeieknél, nőknél legnagyobb fokú a dunaszentbenedekieknél és a foktőieknél, legkisebb fokú a kalocsaiaknál és az uszódiaknál. A fej és az arc legfőbb morfológiai jellegei Kalocsán és környékén vizsgálataim első éveiben csak a fej és az arc négy morfológiai jellegét, a járomcsont testének helyzetét, a homlokprofilt, az orrhát profilját és a tarkó profilját vettem fel, ezért e tanulmány keretében csak az ezen jellegekre vonatkozó adatok szerepelnek (14—17. táblázat). A fej és az arc 15 HENKEY Gyula: Foktő felnőtt lakosságának embertan vizsgálata. Népkutató Kör Evkönyve 1963/64, 38. 16 HENKEY Gyula : Szakmar felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. Szakmári Honismereti Értesítő, Kecskemét, 1966, 40-41. 17 HENKEY Gyula: Fájsz felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. Fajszi Honismereti Értesítő, Kecskemét, 1967, 38-39. 18 HENKEY Gyula : Dunapataj népességének etnikai embertani vizsgálata. Anthrop. Közi. 17. (1973), 105 — 106. többi morfológiai jellegére nézve Foktővel 15 , Szakmarral 16 , Fajszszal 17 és Dunapatajjal 18 kapcsolatban az adatok már korábban megjelentek. Járomcsont testének helyzete Kalocsán és környékén az előreálló járomcsont abszolút többségben van, de helységenként elég jelentősek a különbségek. Legnagyobb mértékű az előreálló járomcsont előfordulása a szakmári és a dusnoki férfiaknál, valamint a szakmári és a drágszéli nőknél, legkisebb mértékű pedig az ordasi és a géderlaki férfiaknál, valamint a bátyai és az uszódi nőknél. Megjegyzem, hogy e jelleg megoszlása tekintetében Kalocsa és volt szállásai lényegesen egységesebbek, mint a többi Kalocsa környéki község népessége. A középmagyarországi átlaghoz képest a Kalocsa környékieknél az előreálló járomcsont kis mértékben ritkább, az előre hegyesedő kis mértékben gyakoribb, a lekerekített pedig az átlagnak megfelelő. Homlokprofil Kalocsán és környékén mindkét nemnél a meredek homlok van túlnyomó többségben. A meredek homlok előfordulása a szakmári és a dunapataji férfiaknál, valamint a szakmári és a fajszi nőknél a legnagyobb, míg a legkisebb a meredek homlok gyakorisága mindkét nemnél az uszódiaknál és a géderlakiaknál. A hátrahajló homlok előfordulása az uszódi és az ordasi férfiaknál, az előre domborodó homloké pedig a géderlaki és az uszódi nőknél említésre méltó. A közép-magyarországi átlaghoz képest a Kalocsa környékiek között férfiaknál gyakoribb a meredek és ritkább a hátrahajló homlok, az előre domborodó az átlagnak megfelelő, nőknél ritkább a meredek és a hátrahajló homlok, az előre domborodó pedig gyakoribb. Orr hát profilja Az orrhát profiljának megoszlása szempontjából mindkét nemnél az egyenes orr van többségben, férfiaknál a konvex, nőknél a konkáv orr áll a második helyen. Kalocsán és volt szállásain az egyenes orr előfordulása nagyobb mértékű, mint a többi helységben. .• -- .;. • .";•• •" .••<< -••• • .,-. ......
