Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Henkey Gy.: Kalocsa és környéke népességének etnikai embertani vizsgálata
nak. A géderlakiak 54.2%-а és a miskeiek 68.2%-а származott Pest megye északi részéből. Bárth Miskét szlovák többségűként említi, az urbáriumban szereplő családnevek többsége viszont magyar 5 . A jelentős számú magyar népesség átmeneti elszlovákosodása a XVIII. században Miskén nem egyedülálló jelenség. A szlovák telepítésűnek tartott Békéscsabán és Szarvason 1725-ben 6 valamint a Bács-Kiskun megyei Dunaegyházán 1720-ban és 1770-ben jelentős számban írtak össze magyar nevűeket. Tóth-Szöllős szerint Dunaegyháza vonatkozásában feltehető, hogy a magyar nevű családok már a török időben itt éltek, és a törökök elvonulása után visszaszivárogtak 7 . 1701ben Dusnokot és Bátyát még magyar nemzetiségűek lakják, de később mind a kettő dalmát lett. Mindenesetre az 1725. évi urbáriumban közölt 28 dusnoki családnévből 14 magyar eredetű 8 . Bátya nem volt érseki birtok, így az 1725. évi urbáriumban bátyai adatok nem szerepelnek, viszont a kalocsai, a miskei és a dusnoki urbáriumban szereplő nyolc bátyai származású közül hat magyar nevű, egy családnév pedig bizonytalan eredetű (Csilás). Bárth rámutat arra, hogy a felföldi parasztság közül sokan őseik egykori lakóhelyére tértek vissza, különösen Miskére, (Gédei)Lakra és Kalocsára 9 . Ezen utóbbival összhangban van, hogy a kalocsai érsek Nyitra megyébe menekült jobbágyait visszatelepítés céljából összeírták. 10 5 BÁRTH János: i. m. Cumania II. (1974), 286, 308-309. 6 EMBER Győző: Az új rátelepülő Békés megye első összeírásai 1715-1730, Békéscsaba, 1977, 131-133, 148-149. 7 TÓTH SZÖLLŐS Mihály: Dunaegyháza község története 1. rész. Dunaegyháza, 1968, 18 — 20. 8 BÁRTH János: i. m. Cumania II. (1974), 285, 312. 9 BÁRTH János: i. m. Cumania II. (1974), 292. 10 ECKERT Irma: A kalocsai hímzés eredete és fejlődése. Szegedi Füzetek — Acta Litterarum Ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Josephinae, Sectio Philologica VIII. (1935), Szeged, 59. 11 MARTIN Rudolf-SALLER Karl: Lehrbuch der Anthropologie I—IV. 1957—66, Stuttgart. 12 MARTIN RudolfSALLER Karl: i. m. 13 WENINGER Josef: Die antropologischen Methoden der menschlichen Erbforschung. Handbuch der Erbbiologie des Menschen IL, 1940, 1-50, Berlin. 14 THOMA Andor: Folytonos eloszlású jellegek variációjának mérése. Anthrop. Közi. 4. (1957), 70-72. A felvétel és feldolgozás módszere Martin technikájával 11 az alábbi méreteket vettem fel: testmagasság, ülőmagasság, fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség, járomívszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocsszögletszélesség, orrmagasság és orrszélesség. A szemszínt és a hajszínt a Martin- Schulz szemszín-, illetve a Fischer—Saller hajszíntábla alapján rögzítettem. A morfológiai jellegek felvételét Martin 12 és Weninger 13 előírásai szerint végeztem. Az anyag statisztikai jellemzésére a következő paramétereket adom meg: esetszám (N), aritmetikai átlag (M), variancia (s 2 ), szórás (s), terjedelem (V) és a Howells-féle szigma ráció. 14 В) Л Kalocsa környéki népesség s^omatológiája E fejezet keretében kizárólag a 24—60 évesekkel foglalkozom. A népességre jellemző alapadatokat az 1 —19. táblázatok tartalmazzák. A népességet embertani szempontból az alábbiak jellemzik. Testmagasság A testmagasság átlaga mindkét nemnél nagyközepes, de helységenként eléggé jelentős különbségek vannak. Férfiaknál a legmagasabbak a drágszéliek és az ordasiak, nőknél a drágszéliek és a szakmáriak, legalacsonyabbak férfiaknál a dusnokiak és a foktőiek, nőknél a géderlakiak és az uszódiak. Megjegyzem, hogy Kalocsa és volt szállásai népességének átlaga férfiaknál 0.77, nőknél 0.98 cm-el magasabb a Kalocsa környéki átlagnál. Ülőmagasság Az ülőmagasság átlaga mindkét nemnél a drágszélieknél és az öreges értői éknél a legmagasabb, a legalacsonyabb férfiaknál a géderlakiaknál és a foktőieknél, nőknél a géderlakiaknál és a fajsziaknál. Kalocsán és környékén az átlagos fejhossz mindkét nemnél „hosszú", de az egyes helységekben eléggé jelentős különbségek vannak. Férfiaknál leghosszabb a fej Ordason és Öregcsertőn, legrövidebb pedig Faj szón és Úszódon, a nőknél leghosszabb Dunapata402
