Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Szendrő F.: A Bánk bán munkásszínpadon

ismerkedni a darab és az író történelmi világával, annak meghatározó belső erőivel és összefüggéseivel. Ezek a mozaikkockák alkották azt az alapanyagot, melyből felépíthettük az egész előadást. Ebben a feltáró munkában nagy lelkesedéssel segítettek a darab mellett bábáskodó munkdsírőgárda tagjai. ~Felkészülés a% előadásra Az első igazi nagy találkozásom a Bánk bánnal elég szokatlan körülmények között történt. A diákkori kötelező olvasmányok és a Nemzeti Színház néhány szürke előadásának porfüggönye mögött halványan ott parázslott bennem Katona darabjának fel-felvillanó tüze. 1934—1936 között a Gyűjtőfogházban töltöttem az illegális munkásmozgalmi tevékenységemért kiszabott másfél évemet. Itt került hozzám a fogház sivár kis könyvtárából Katona József Bánk bánja. Még ma is érzem ennek az új ráolvasásnak kirobbanó, elementáris izgalmát. Katona, darabján keresztül, hozzánk szólt, saját lázadó érzéseinket, gondolatainkat fejezte ki, mindazt, ami akkor bennünk égett, amit mondani akartunk. Egyelőre ösztönösen éreztem: ez az a hang, amelyet minél erősebben, minél messzebbre hatóan meg kell szólaltatnunk. — Rövid idő alatt a zárka hétszerhárom lépésnyi mozgásterében vég nélkül kívülről szavaltam, játszottam az egész darabot. Ezek után már nem voltam egyedül, a kis cella megtelt, benépesedett a „Bánk bán" világával. így jegyeztem el magam egy életre szóló „útitárs"-ként Katona művével. Kiszabadulásom után, már mint a Független Színpad munkatársa (1937), minden szabad időmet a Széchényi és a Fővárosi — ma Szabó Ervin — Könyvtárban töltöttem. Magyar drámai hagyományaink végigböngészése közben átkutattam a Bánk bánnal kapcsolatos valamennyi fellelhető irodalom- és színháztörténeti anyagot. Fokozatosan kirajzolódott előttem, elsősorban Vörösmarty Mihály, Arany János, Gyulai Pál, Bayer József, Horváth János, Szász 5 Független Színpad 1938. 6—7. sz. 11. 6 ItK 1931. 385-409. 7 WALDAPFEL József: Katona József. Bp. 1942. 80, 84. és 94. 8 NÉMETH Antal; Bánk bán száz éve a színpadon. Bp. 1935. Károly, Pintér Jenő, Németh Antal művein, írásain és még számos tanulmányon, cikken keresztül a „Bánk bán" több mint 100 éves „szabadságharca". Ekkor már a Független Színpad megfogalmazta programja fő jelszavát: „Hagyomány és haladás! Minden művészi törekvésnek ez az útja — visszanyúlni a múlt értékeihez, azokhoz a művekhez és tendenciákhoz, melyek akkor szolgálták a kulturális haladás gondolatát; s elősegíteni azokat az új erőfeszítéseket, melyek a mai társadalomban zárják magukba a fejlődés, a jövő lehetőségeit."

6 Ebben az időben ismerkedtem meg Waldapfel Józseffel — a Független Színpad előadásainak rendszeres látogatója volt—,akinek az Irodalomtörténeti Közleményekben megjelent „A Bánk bán történetéhez" с tanulmányát már olvastam.

6 Felhívta figyelmemet az akkor már megjelent „Katona József" с könyvére, amely rám szinte szenzációként hatott, mert könyvében pontosan megfogalmazva találtam az eddig bennem ködösen, rendszertelenül felgyülemlett gondolatokat. Könyvét későbben a Bánk bán rendezéséhez szinte kézikönyvként használtam, és a munkásszínpadi Bánk bán-kép végső kialakításához igen nagy mértékben hozzásegített. Nem volt véletlen, hogy könyve jobboldali körök részéről több támadást váltott ki. Számunkra mindenesetre fontos iránymutatást nyújtott: „A Bánk bán népszerűvé válásában fontos része volt a belőle kiérzett nemzeti és népi politikumnak. .. .hangot ad... Petur, Tiborc, Bánk, Mikhál ajkán mindannak a keserűségnek, amit az évszázados idegen fojtogatás a nemzetben felhalmozott. Főtárgya Bánk magánbosszúja, de nemzeti forradalmat is bemutat. ... Nem lehet csodálni, hogy a forradalom előtti és forradalmi idők a maguk törekvéseinek igazolását látták benne. .. .Bánk alakjának nálunk legnépszerűbb felfogása meg a függetlenségi szellem a nemzeti ellenállás hősét láttatta vagy kerestette Katona Bánkjában is."

7 Sokat forgattam Németh Antal gazdag történelmi forrásanyagot tartalmazó munkáját.

8 De a darabbal kapcsolatos eszmei, politikai kérdésekben inkább az uralkodó konzervatív nacionalista felfogást képviselte, ami bennünk mindig az ellenkező előjelű hatást váltotta ki, és ezzel a magunk nézetét igazolta. * 351