Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei

1. kép. Rohn: Katona József, 1853. litográfia (Magyar Thália) Abb. 1. Rohn: József Katona, 1853. Lithographie (Magyar Thália) metszőfogak, melyek a valószínűleg kissé húsos ajkat meglehetősen előre tolják, s nevetéskor nemcsak a fogak, hanem a foghús is láthatóvá vált ... a jól fejlett alacsony, gömbölyű áll meglehetősen előre nyúlott, vagyis ún. tört álla volt. . . . életbéli testmagassága 170 cm volt, vagyis a magas termet alsó határán állott . . . nem volt széles válla és a mellkasa sem fejlettebb a közepesnél. . . . Kissé megnyúlt, karcsú alakja volt." Bartucz summázása szerint: „Katona arcában nem voltak markáns, férfias vonások . . . úgy arcán, mint egész alakján bizonyos nőies lágyság ömlött el. . . . az sem véletlen, hogy agykoponyájának hátsó fele aránytalanul fejlettebb, mint az első, s talán némi kapcsolatba hozható a nagy költőnek túltengő, szenzibilis idegéletével."

4 Bartucz, észrevételei nyomósítására, szintén Déryné szavait hívja segítségül, és megállapítja, hogy Katona arcképei közül „a leghitelesebbnek látszik" Rohn kőmetszete, melyet Vahot Imre 1853-ban közölt.

5 (1. kép). Bartucz nyilatkozott az általa ismert Katona-arcképek hitelességéről is az exhumálás elvégzése után.

6 Beleszól abba a vitába, mely szerinte ,,háremnegyed százada folyik Katona külső megjelenéséről". Elmarasztalja Horváth Dömét, aki Bartucz állítása alapján „saját felfogása szerint készült idealizált képet hozott a költőről forgalomba".

7 Bartucz is idézi a Magyar Thália megjegyzését, miszerint Rohn metszete „a Kecskeméten levő eredeti olajfestmény után" készült.

8 Mielőtt az „eredeti" képnek utánanéznénk, vizsgáljuk meg közelebbről az első, évszámhoz pontosan köthető Magyar Thália-belit. Rohn metszete Vahot Imre Katonát bemutató írásához készült melléklet, illusztráció.

9 Л Rohn metszette portré mellkép, a test alul majdnem félkörívesre van kerekítve. Az öltözet zárt, a zsinóros, egyenesen fölálló nyakú dolmány fölül begombolva, a nyakat szorosra kötött sál fogja körbe. A dolmány három felső zsinórja begombolva, a három alsó begombolatlan, így lefelé nyitott. A felső kabát alatti nyílásból három gomb villan ki, ezek mellénygombok lehetnek. A bal oldali háromnegyed profilos beállítás miatt a jobb szem kissé hátrább került és kisebb, mint a bal. A szem világos színű, feltehetően kék. Az orrhát határozottan homorú, bajusza ritkás, álla gömbölyű, alatta 4 BARTUCZ Lajos: Katona József földi maradványainak exhumálása. Katona Emlékkönyv. Szerk. HAJNÓCZY Iván. Kecskemét, 1930. 56—66. Bartucz vÍ2sgálati eredményeit nem a nála szereplő sorrendben közöljük. 5 KATONA József. Rohn kőmetszete. Nyomt. Walzel A. F. Pesten. Először megjelent: Magyar Thália. Játékszíni Almanach 1853-ra. Szerkeszti VAHOT Imre. Pesten, 1853. 3. tábla. A Magyar Történelmi Képcsarnok önálló lapot őriz a kőrajzból: KATONA József. Rohn kőmetszete, 14,7

X9,9 cm. Leltári száma: 2678/1. Ugyanez a litográfia később — többek között — megjelent: A magyar irodalom története Bessenyei felléptétől a kiegyezésig. 1772-1867. Szerk.: BEÖTHY Zsolt. Bp. 1895. 332. - WALDAPFEL József: Katona József, Bp. 1942. 1. tábla — Katona Emlékkönyv. Kecskemét, 1930. 1. tábla. NÉMETH Antal: Bánk bán száz éve színpadon. Bp. 1935. 1. kép. A metszettel foglalkozó legfontosabb irodalom: GERSZI Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Bp. 1960. 190. 6 BARTUCZ Lajos: Mit láttam Katona József felbontott sírjában? Melyik Katona legjobb képe? A Kecskeméti Közlöny Naptára az 1931-ik évre. Szerk. : HORVÁTH Ödön. Kecskemét, [1930.] 54-55. és 80. oldalakon. 7 Először megjelent: KATONA József: Bánk bán. Kiadja HORVÁTH Döme. Kecskemét, 1856. 8 Magyar Thália. Játékszíni Almanach 1853-ra. Szerkeszti VAHOT Imre Pesten. 1853. Mellékletek. 9 VAHOT Imre : Katona József — rámául arcképéhöz — Magyar Thália. Játékszíni Almanach 1853-ra. Szerkeszti VAHOT Imre. Pesten, 1853. 285-294. 120