Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei

látszik a toka. Szemöldökívei keskenyek és széthú­zottak, középen egymástól távol helyezkednek el. Haja dús, valószínűleg erősszálú, sűrű és erősen gön­dörödő. Vállai csapottak, felsőteste vékony, különö­sen a fej nagysága miatt tűnik annak. Az egész arcon — nyiltsága ellenére — valami rejtőzködés figyel­hető meg. Mintha bánat felhőzné, csendes keserűség ül ki rá. Befelé figyelés, önmagába merülés jellemzi inkább, mintsem a kitárulkozás. A zárt nyakú öltö­zet sötét foltja és a pontozó modorban, érzékenyen megfogalmazott világos arc kontrasztál. Katona ké­sőbbi arcképein — ha nem is módosítások nélkül — leginkább ez a bal oldali, háromnegyed profilos, zárt ruhájú mellkép; ikonográfiái típus terjedt el. Vahot Imre 1856-ban megismétli a Magyar Tháliá­ban közölt portrét, de nem kőnyomatként hozza, ha­nem fametszetet csináltat belőle. 10 Ezen eltűnik az 1853-as Rohn-litográfia finom, árnyalatosán kidol­gozott jellege. A papír is durvább, több faanyagot tartalmaz. Az 1853-as portréval majdnem pontosan egyező méretű fametszeten a homlok, az arc szem alatti részei és az áll világos foltja kivillan a sötét haj koronázta arcból. A beállítás, a bal oldali háromne­gyed profilos nézet és a magas nyakú zárt ruha ugyan­azt a típust képviseli, mint Rohn kőnyomata. A fa­metszeten — a technika természetéből eredően — ke­ményebbek és határozottabbak az arcvonások, mint az érzékenyen megfogalmazott 1853-as kőnyomaton. A fametszetű arc markáns jellege egészen távoli a Bartucz és Rohn segítségével megidézett Katona­arctól, ipoha a hitelesnek elismert litográfiáról készült. Feltehetően a szükségesnél bővebben adagolt festék is hozzájárult a metszet sötétre sikerült nyomásához. (2. kép.) De vajon milyen lehetett a Rohn-litográfia előképe, a „Kecskeméten levő eredeti olajfestmény"? Erről talán tévedés nélkül feltehetjük, hogy Katona egyko­rú képmása volt. Katona írásaiban, fönnmaradt jegy­zeteiben nem találunk említést róla. Noha a versei 10 MÜLLER Gyula és VAHOT Imre Egyesült Magyar- és Erdélyországi Nagy Képes Naptára 1857-re. Pesten, 1856. 148. 11 Katona József összes művei, Bp. 1959. II. 7. 12 Bánk-bán. Dráma 5 szakaszban. Szerzetté Katona József. Pesten, Trattner János Tamás' betűivel 's költségével. 1821. 13 Ugyanezen okból nem adott arcképet munkái első kiadásá­hoz Vörösmarty Mihály. FEJŐS Imre : Vörösmarty arca. Irodalomtörténeti Füzetek, 8. Bp. 1956. 22. 2. kép. Rohn litográfiája után: Katona József, 1856. fametszet (Müller—Vahot Nagy Naptára) Abb. 2. Nach der Lithographie von Rohn: József Katona, 1856. Holzschnitt (Müller —Vahot Nagy Naptára—Großer Kalender von Müller —Vahot) elé írt ajánlás egy elkészült portréra éppúgy célozhat, mint az azt helyettesítő írott-önarcképre : „S%ára% képedet ajó^an elesmeri, a sculpsit kimarad, mint a% ajánlat is; his^ szükségtelen a nyalka cikornya, ha éppen csak keveset nyomna is a becsed:" (E verseimhez) 11 Az Erdélyi Múzeum pályázatán sajnálatosan nem értékelt Bánk bán 1820-ban, 1821-es évszámmal, Ka­tona életében megjelenti 12 A drámaíró arcképe nem­csak sejthető szerénysége miatt nem kerülhetett mű­ve élére, hanem talán azért sem, mert addig ilyen nem is készült róla. 13 Hát mikor készült, mikor ké­szülhetett az eredetinek mondott olajfestmény? És ki csinálta, ki csinálhatta? Hol van ez a kép? Az idős 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom