Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Fehér Z.: Bátyai népmesék
tényt, „hogy ma mindinkább a nem besorolható népi elbeszélés az uralkodó műfaj." 10 Gyűjteményem műfaji megoszlása a következő: \\í if aj Szám /0 1. Allatmese 6 5,83 2. Tündérmese 27 26,21 3. Legenda-mese 10 9,70 4. Novella-mese 4 3,90 5. Ostoba ördög-mese 3 2,91 6. Falucsúfoló mese 3 2,91 7. Tréfás mese 15 14,57 8. Hazugságmese 16 15,53 9. Csalimese 1 0,97 0. Nem besorolható 18 17,47 Összesen 103 100,00 A mesegyűjtés körülményei Gyűjteményem sajnos magán viseli az esetlegesség hibáit, hisz nagy része szinte észrevétlenül állt össze két évtized alatt, mondhatnám, a nép hitgyűjtés melléktermékeként. Tervszerű mesegyűjtést csak e tanulmány írásának előkészülete idején kezdtem végezni. Bátya néphitének gyűjtése közben terjedelmes, gyakran költői szépségű, epikusán formált hiedelemmondák kerültek elő táltosokról, garabonciásokról, a remenicei sárkányról, a legelői tévesztőfűről, javasokról, kincsekről, főleg pedig boszorkányokról. 11 Az alkalmanként föl-fölbukkanó egyéb népköltészeti műfajokat, így természetesen a népmeséket is lejegyeztem, illetve magnószalagra vettem. Egy kisebb mesegyűjteményemet külön pályamunkaként küldtem el az Ethnológiai Adattárnak. 12 Biztatásomra általános iskolás tanítványaim is írtak le meséket szüleiktől, nagyszüleiktől, rokonaiktól inkább emlékezetből, mint diktálás után 13 , néhányuknak pedig magnószalagra vett mesegyűjtését, miután lejegyeztem, szintén az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra küldtem el. 14 Tanítványaim vázlatos lejegyzéseinek hatására látogattam el Marokity B. Istvánhoz, akinek öt meséből álló repertoárját teljes egészében felvettem, sőt egy év múlva ezek közül kettőt újra magnószalagra mondattam. A nyomorék Fekete Ferenc egyszer lediktálta, máskor pedig magnetofonba mondta ugyanazon meséit. Vasárnap délutánonként ő jött el hozzánk, hogy elmesélje, ami eszébe jutott. Harangozó István útkaparót néhányszor én kerestem föl szállási házában magnetofonnal, később ő is meglátogatott, hogy mesélhessen. Előfordult, hogy vasárnap délutáni kártyázás közben zavartam meg egy férfi társaságot. A kövér, jókedélyű Maros János aztán szinte nem is nekem, hanem barátainak mondta el tiufáit, ennélfogva nemcsak az előadást, de a hallgatóság magatartását is megfigyelhettem. Munkámat megkönnyíti az a tény, hogy Bátyán élek, így akkor is fontos adatokhoz juthatok, ha nem is akarok éppen gyűjteni, tehát passzív módon is szaporítom adataimat. Argat István például építkezés közben, amikor magam is vele együtt dolgoztam, mesélte el Markalf-históriáit. Feleségemtől, rokonaitól sok emléknyomra bukkanok, amelyek hasznos segítséget adnak a további kutatáshoz. Ismerem az embereket, tudom ki áll jó előadó hírében, kitől érdemes mesék után nyomozni. Mesélni a hallgatóság igényei szerint magyarul és rácul is szoktak. Gyűjteményem nagy része magyarul elmondott meséket tartalmaz. Rác szövegem mindössze 6 van: 1 állatmese (Kurjak-burjak), amelyet magyarul is elmondtak, 3 tündérmese (Puljkaváros és a Zsuburic két változata) 1 trufa (Bába gulisáva) és 1 hazugmese (Garga Tanadoav). 15 Sajnos régebbi gyűjtéseim szalagokon, kazettákon nem maradtak meg, mivel azok újabb gyűjtések során letörlődtek. Legutóbbi felvételeim kazettáit a Bajai Türr István Múzeum őrzi. 10 NAGY Olga, 1976. 15. 11 FEHÉR Zoltán, 1975. 12 FEHÉR Zoltán, 1963. 13 Mesegyűjtő úttörők: Hemer János, Веке Anna, Soós József, Tumri Péter, Szabó Teréz (kéziratos lejegyzések) 14 HARANGOZÓ Anna - ILLÉS Julianna - SÁFRÁN Julianna — SZŰCS Margit 1969. BALÁZS Anna - FEHÉR Anikó 1970. FEHÉR Anikó 1970. 15 A délszláv szövegek fordításáért és legyezéséért ezúton mondok köszönetet feleségemnek és FEKETE Bertalan főiskolai adjunktusnak. Érdekes, hogy az első címben szereplő állatot a nevéből képzett ikerszóval becézik, mint a magyarban. (V.o.: Farkas-barkas, Róka-móka, stb.) 326
