Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza

31» kép. Ordasi epitafa (XIX. sz. vége). Ordas. Fig. 31. „Epitafa" (from „epitaphiurű). end of 19th cent.). Ordas. Рис. 31. Эпитафа из Ордаша (конец XIX. в.). Ордаш 32. kép. Feleség — Férj fajfája (1900 körül). Fülöpszállás. Fig. 32. Headpost of wile and husband (around 1900). Fülöpszállás. Рис. 32. Падгробье типа фейфа жены и мужа (около 1900 г.). Фюлёпсаллаш az altáji és szibériai ősnépek analógiái nyomán — a magyarság ősi bálványainak vélték a fejfát.

104 LÜKŐ Gábor a kunok megjelenésével próbálja a fejfaállítást megmagyarázni. Azt bizonygatja, hogy egyes középázsiai népeknél — mint a tiensáni kirgizekél és kalmüköknél — még századunk elején is megtalálható sírjelek rokon vonásokat, pontosabban analógiát mutatnak a kunok sírjeleivel. A középázsiai nomádok szerinte két féle sír jelet állítottak: a kőből és sárból épített kupolás síremléket a gumbes^t (Kömpöc helység határában is találtak ilyent a XIV—

XVI. századból) — amely mellé Lükő szerint letűzték a dzsida szerű harci eszközt —, valamint az egyszerűbb, koporsó szerű kő vagy sárépítményt, a kurgánt, amelyen szintén állott dzsida (ilyen sírj elet találtak Debrecenben, a dobozi úti temetőben). Véleménye szerint ez a köznép gyakorlatában nem maradt fennt, viszont a faragott sírjelek, a dzsidák igen. Rázsolyi László etimologizálása nyomán Lükő meg104

HUSZKA József, 1895. 59-60.; BUDENZ József 1896. 117-124. állapítja, hogy a gumbest^ jelentésváltozása eredményezte a gombosfa terminológiát, amely ma is él a magyar nép nyelvében.

105 Ez a hipotézis sem oldja meg a Duna—Tisza köze fejfáinak eredetét, a kun kapcsotok további bizonyításra szorulnak. Tehát a dzsidás temetkezési mód és a fejfa egymástól függetlenül létező kultúrjelenség, s a harci fegyver, a lándzsa és kopja mégha sírra tűzték is, nem előzménye a fejfának. Erdélyben — mint utaltunk rá — a fejfának gombosfa, gombfa, fütül való fa elnevezése ismeretes. A gombfa BALASSA Iván szerint sírszobor, amely díszítőelemeit az ember testrészei alapján nevezték el.

106 A régészet olyan antropomorf jellegű kőszobrokat hoz ezzel kapcsolatban analógiába, amelyek a keleteurópai sztyeppéken, illetve a Kárpát-medencében találtak a honfoglalás körüli időszakból (pl. a balvan kőszobor).

107 Hogy ezek a kőszobrok előzményei lettek volna a későbbi fejfáknak, 105 LÜKŐ Gábor, 1971. IX. sz. 6. 106 BALASSA Iván, 1949. 118-119. 107 LÁSZLÓ Gyula, 1944. 490-491. 247