Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza
27. kép. Bíró Imre (74 éves) asztalos mester régi fejfát betűz újra (1975). Dömsöd. Fig. 27. Imre Bíró (74 years) master joiner renews the letters on an old headpost (1975). Dömsöd. Рис. 27. Столяр И. Биро (74 лет) вытачивает новые буквы на антропоморфном надгробье (фейфа) (1975 г.). Дёмшёд és kopjafás temetkezési mód nem egymás után következett, hanem egyidőben létezett; a harmadik temetkezési mód az a gyakorlat, amikor már nem lándzsán, hanem rudakon vitték ki a halottat temetni, s a kivivő fát a lábakhoz szúrták le. 97 Megállapítása nagy értékű, bizonyítja, hogy a zászlós temetkezés a magyarságnál korábban, a törököket megelőzően gyakorlatban volt. Példaként említi 1456-ból Dengelei Pongrácz János erdélyi vajda temetését Budán, akit utolsó útján lándzsára tűzött gyászlobogóval kísértek. 98 A régészet bizonyítja, hogy évezredekkel korábban megvolt a lándzsás temetkezés a nomád népeknél. Kovács említi, hogy a mongolok nemezzel becsavart nyelű lándzsával jelölték a beteg sátrát, a kazahok97 KOVÁCS Gyula, 1970. 102. 98 KOVÁCS Gyula, 1970. 103. 28. kép. Domború faragású tábla alakú fejfa (1883). Irsa. Fig. 28. Board-shaped headpost with carved relief (1883). Irsa Рис. 28. Антропоморфное наднробье (фейфа) в форме доски с рельефной резьбой (1883 г.) Ирша kirgizek a lándzsát tartották a halott képviselőjének, amelyet a nagy gyászünnepig a lakóhelyen őriztek, s utána összetörték, elégették, esetleg a sírba szúrták. A kalmüköknél, burjátoknál, szagályoknál, csuvasoknál a lándzsás temetkezés emlékei dokumentálhatóak." A Duna—Tisza közére vonatkoztatva a problémakört, meg kell állapítanunk, hogy csak szórvány adatokkal rendelkezünk. A régészet mindössze a X—XI. századból való lelet alapján Kecskemétről, a XI—XVI. századból pedig Madarasról, Szabadka—Kelebia, és Törökkanizsa esetében mutat ki lándzsaelőfordulást. 100 A fenti adatok nem igazolják a lándzsás-lobogós temetkezést a Duna-Tisza közén. A néphagyomány sem őrzi ennek emlékét. 99 KOVÁCS Gyula, 1970. 104. loo KOVÁCS Gyula, 1970. 95. 245
