Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza

gos szerepet játszott, főként a zsellérek, kertészek, tanyások — sok esetben bevándorolt — rétegét gya­rapították. Az 1870-es népességösszeírás szerint a vizsgált helységek vallások szerinti megoszlása a következő képet mutatta: 43 katolikus Alberti 312 Abony 7250 Alsónémedi 1092 Apostag 470 Áporka 8 Bugyi 566 Cegléd 9144 Dab 25 Dömsöd 171 Dunapataj 954 Dunaszentbenedek 495 Dunavecse 175 Foktő 1900 Fülöpszállás 160 Gyón 550 Gyömrő 370 Harta 38 Irsa 996 Izsák 2000 Kecskemét 28498 Kerekegyháza 1270 Kiskőrös 454 Kiskunhalas 1863 Kiskunlacháza 66 Kunszentmiklós 1198 Makád 90 Majosháza 8 Monor 1674 Móricgát 110 Nagykőrös 3920 reformá­tus 15 1550 1873 560 453 1240 11919 712 3372 4775 926 4112 1365 3856 708 1009 516 20 1790 14249 130 30 9072 3753 4785 1356 453 3406 110 16319 evangé­likus 2039 160 3 979 2 689 50 21 38 650 32 2080 1178 20 750 45 7613 164 340 151 zsidó 92 785 38 345 6 165 468 30 24 140 20 44 61 18 301 40 35 950 130 613 7 346 237 30 290 3 6 221 94 611 43 GALGÓCZY Károly, 1877.; Tekintettel arra, hogy a zsidó temetők kizárólag a XVIII. század végén, s a XIX. század első felében jöttek létre,és kirzárólag csak kőből készült sírjelekkel rendelkeznek, részletesebben nem vizsgáljuk azokat. Hasonlóan eltekintünk a szerb, illetve a görög temetők kutatásától is, mivel a vizsgált helységekben egy­két kivételtől eltekintve (pl. Ráckeve, ahol 1870-ben 123 görögkeleti óhitű lakost írtak össze) nagyon kevesen éltek. Sírjel kultúrájukat sírkővel jellemezhetjük. Bugyin találunk fából készült sírkeresztet is (3. kép). Ocsa 648 1654 Ordas 8 965 Orgovány 330 507 Pereg 1517 ­Péteri 28 12 Pilis 312 15 Ráckeve 3211 2242 Solt 251 5694 Soltvadkert 962 735 Szabadszállás 100 5366 Szalkszentmárton 100 2727 Szánk 452 285 Szigetszentmiklós 47 2364 Tass 465 2062 Tószeg 1700 450 Tököl 1985 ­Úszód 482 1564 Üllő 1449 375 30 900 3028 12 2200 40 60 120 16 7 20 50 84 91 130 54 280 20 42 28 93 A vizsgált helységek népessége (Tiszavárkony és Vezseny adatait nem ismerjük) túlnyomó részben protestáns volt 1870-ben. Ennek alapján kíséreljük meg a temetői sírjelek tárgyalását, a fejfák összehason­lító vizsgálatát és tipológizálását. 2. A temető A település komplex élet jelenség: meghatározott gazdasági viszonyok, gazdálkodási rendszer hozta létre, s meghatározott társadalmi viszonyokat tükröz. A településben a temető megkülönböztetett helyet foglal el. A település belsőségétől rendszerint kisebb­nagyobb távolságra elkülönülve találhatók meg a hol­tak nyugvóhelyei, a temetők. a. Temetők a településrendszerben. A levéltári feljegyzések, történeti adatok alapján szinte a települések újáéledésétől, a XVIII. század elejétől ismerjük a temetők helyzetét a Duna—Tisza közén. A különböző rendeletek alapján megismerhe­tő a temetők rendje, amelyek szinte napjainkig fenn­maradtak, úgyszintén azok a határozatok, egyezségek, amelyek kijelölték a temetők helyét, intézkedtek bőví­tésük iránt a falvak, mezővárosok határában. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom