Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben
5. kép. Konyhai „rakott parhet", mellette a szobai kemence tüzelőnyílása. Szánk. —TJM Itsz.: 7322. — Fotó: Janó Á. 1965. Fig. 5. „Walled" fire-place in kitchen, mouth of oven of neighbouring room beside it. Szank. Inv number in the Thormajános Museum: 7322. — Photo: Á.Janó, 1965. Рис. 5. Плита, сложенная в кухне, рядом — створка от комнатной печи. Санк. Фото А. Яно, 1965 г. csonkakúp alakú, kívülfütős kemence, széles sárpatkával övezve. A kemence melletti kispatkáta, a megkérdezett idős emberek mind emlékeztek. Elhelyezésére nézve azonban megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a kispatka a kucó szájában volt, mások szerint a patkának az ajtó felé eső végén. 52 A szobán egy (az udvari homlokzaton elhelyezett), esetleg két igen kisméretű ablak, volt. (A második ablak a véghomlokzaton, a szokásos asszimetrikus elhelyezésben.) Többnyire csak akkora, mint egy nagyméretű vályog. A konyhának nem volt ablaka. A kamrán is csak egy vályog nagyságú ablak volt. (A szoba berendezéséről külön fejezetben szólunk.) A lakóházzal egybeépített kamra vagy komra 53 a konyhából nyílott, a szobával ellentétes oldalon. Krumplit, gabonát, lisztet, morzsolt kukoricát, káposztás dézsát, sütő- és dagasztó te knőt, kisebb konyhai es^kö^őket, füstölt húst stb. tartottak itt. (3. kép.) A megs^egetlen kenyerek számára deszkapolcot erősítettek dróttal apailatba vert négy szegre. A megszegett kenyeret már a szobában tartották a pad sarkában, ruhában. 52 Úgy tűnik, hogy az előbbi helyzet a halasi és félegyházi származásúak emlékében él, az utóbbi pedig a szegedi földről valókéban. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezt a szétválasztást nem érezzük megnyugtatónak. 33 A tanyákon általános volt egy második kamra jelenléte is, többnyire az istállóval egybeépítve. Ebben tartották a gazdasági eszközöket, szerszámokat stb. 6. kép. Konyhabalső vályogból rakott tűzhellyel és „cugkéményes" kemencenyílással. Szank. —TJM Itsz.: 7322. — Fotó: Janó Á. 1965. Fig. 6. Kitchen intérieur with fire-place made of mud, and mouth of oven with drought chimney. Szank. Inv. number in the Thorma János Museum: 7322. — Photo: Á. Janó, 1965. Рис. 6. Вид кухни с очагом, сложенным из самана, и створка печи с «выдувной» ( „сщкетепу" ') трубой. Санк. Фото А. Яно, 1965 г. Zsúpból vagy fűzfavesszőből fonott kenyérkosár csak a módosabbaknál volt. Ennek helye szintén a karospad sarkában volt. A szabadkémény lepadolása után a megszegett kenyeret stelá^sin tartották a konyhában. A lakóház valamennyi helyisége keresztgerendás, deszkaborítású pórfödém volt, amely a mestergerendán nyugodott. A padodat valamennyi helyiségben döngölt jöld volt. 1900 táján az új tanyákat már kabinos konyhával építették és a régi szabadkéményeket is kezdték kabinvagy kaminkêmenyre, átalakítani. 54 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyszerre elbontották valamenynyi szabadkéményt. Kovács T. Gáborné, aki 1891-ben született Móricgáton, emlékezete szerint nagylány korában 1907 — 1908 körül „%saróta a% anyját" hogy A kemenceszáj előtti patkarész elé függőleges falat húztak, melyen a patka magasságában kétfelé nyíló deszkaajtó volt. A továbbiakban e nyíláson keresztül fűtötték a kemencét. A kémény kívüleső részét ledeszkázták. Ez a konyhai tüzelő berendezés és füstelvezetés néhány évtizednyi eltéréssel szinte az egész Alföldön megtalálható. Dunapatajon az 1890-es évek végére teszi a kabin megjelenését FÉL Edit, NÉ 1937. 356. Valamivel korábban, 1870 után kezdődött ez az átalakulás az orosházi tanyákon. (BARABÁS Jenő, 1965. 98-99.) A közeli szegedi tanyákon úgy tetszik az orosháziaknál későbben. (JUHÁSZ Antal, 1969. 12-13.; GÉMES Eszter, 1975. 147.) A Nagykunságból 1908-ban GYŐRFFY István egy túrkevei és egy karcagi kaminos konyhát közöl. (NÉ 1908. 18. 1. 8 — 9. á.) gyakoriság nélkül.
