Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben

7. kép. Konyhabelső részlete „stelázsikkal", Szánk. — T|M Itsz.: 7331 —Fotó: Janó Á. 1965. Fig. 7. Kitchen intérieur, detail, with shelves („stelázsi"). Szánk. Inv. number in the Thorma János Museum: 7331. — Photo: Á.Janó, 1965. Рис. 7. Деталь кухни со «стеллажами». Санк. Фото А. Яно 1965 г. ,,csinátassa át a kéményt", mert már jártak hozzá a legények udvarolni és szégyellte a füstös konyhát. Ekkor már a tanyákon is kevés helyen volt. A gyűjtés idején a falu belterületén nem találtunk szabadkéményes konyhát. Tanyán még előfordul, de többnyire csak nyári konyhában. (4. kép) Л kémény átalakítását követően a tüzelőberendezések elhelyezésének többféle variációja alakult ki. A katainba nem építették be a főzőkatlant; általában csak a kemence fűtésére használták. Étel főzésérc és a konyha fűtésére rohamosan népszerűvé vált a rakott parbet,

55 amit a lezárt szabadkémény alatt, többnyire a konyha hátsó» részében építettek fel (5. és 6. kép). Az első világháború után épült tanyákban már ciigkéményt rakattak a szobai kemence elé, melybe fekvökémény vezette a rakott tűzhely füstjét. Ez a meleg konyha többnyire az állandó téli tartózkodás színhelye is lett. Bútorzatuk megszaporodott. Mindenekelőtt asztal került be. A falak mentén egy-két nyitott polcos stelá^sit helyeztek el edények tárolására. (7. kép.) Az ülőbútorok továbbra is lócák, kiss^ékek voltak. Sok helyen vackot is állítottak be, mely nappali pihenésre szolgált, de a család egyik idős tagja általában itt is aludt. (8. kép) 55 KISS Lajos szerint Hódmezővásárhelyen már az 1860-as években használták (1958, 93.) — A XIX. század utolsó évtizedeitől az orosházi tanvákon már csak rakott tűzhelyeket építettek. (BARABÁS Jenő, 1965. 99.) Kalocsa környékén 1882-ben elterjedt volt. SIMONYI Jenő, 1882. 303. 8. kép. Lakókonyha belseje. Szánk. — TJM Itsz.: 6956. — Fotó: Janó Á. 1964. Fig. 8. Interieur of living-room-kitchen. Szánk. Inv. number in the Thorma János Museum: 6956. — Photo: Á.Janó, 1964. Рис. 8. Внутренний вид жилой кухни. Санк. Фото А. Яно, 1964 г. /V tanyák nagyobb részében csak az utóbbi évtizedekben alakították ki a leírt lakókonyhát, s szegény helyeken még a gyűjtés idején sem volt általános. 1900 — 1910 körül a rakott tűzhelyet a szobai kemence mellé építették fel, többnyire az ajtó melletti patkarész helyébe (9. kép), esetleg a patka közepe tájára, vagy a belső fal mellé, ha az ajtómái szűk volt a hely. (10. kép). Ezzel aledeszkázott kéményű, de még mindig elég hideg és sötét csukott konyhából a téli főzést áthelyezték a szobába és elodázhatták a konyha további átalakítását, hiszen nyáron úgysem főztek a lakóházban. (L. alább.) A kemencében most már csak a komoly hidegek beálltával fűtöttek be, naponta egyszer. Egyébként csak kenyérsütés alkalmával használták, hiszen a rakott tűzhelyen való főzés sokkal kényelmesebb és kevesebb tüzeléssel is bemelegíti a szobát. Az első világháború után jelentős változások mutatkoztak a tanyai lakóházakon. Ekkor épültek a módosabb gazdatanyák, amelyek mindenekelőtt méreteikkel ütöttek el a régiektől. Építőanyaguk még mindig a vályog volt, de már téglával alapozták, és a cserép kezdte felváltani a nádfedést.

56 Szinte kivétel nél56 Az 1910-es népszámlálás szerint Szánk községben a lakóházak kettő kivételével mind vályogból, illetőleg sárból épültek, s a 768 lakóházból nádfedésű volt 605. 1930-ban 896 ház volt Szánkon. Ebből 885 ugyan vályogból épült, de 562-nek már kő, illetőleg tégla alapozása volt, 191 pedig cserépfedésű. 168