Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Kőhegyi M.–Nagy Á.: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából

10-én kelt körözvényben. A szolgabíró méltatlanko­dik, hogy a „Sarló pénzről tett rendelés"-ét a bírák elsikkasztották. Ezért megismétli: „minekutána min­den gabona keresztről a kilencedre egy pénz, és a Tizedre is egy pénz fog fizettetni". 9 " A „sarló pénz" tehát az aratónak az aratásból való részesedését je­lölte. /\z 1762-től kibocsátott különböző értékpapírok, papírpénzek nem terjedtek el széles körben. A köröz­vényekben először 1764. február 29-én említenek csehországi - - papírpénzeket, melyeknek beváltá­sára szólítják fel a lakosokat. A beváltás Prágában történt (Adattár: 21.). Az ezüstre való átváltás körül­ményessége, a viszonylag nagy címletek miatt, de eredeti feladatát tekintve is, a korabeli pénzügyi szak­emberek sem számoltak a papírpénzeknek a fémpén­zekhez hasonló általános forgalmával. Az 1772. ja­nuár 6-i körözvényben említik, hogy mint 1762-ben most 1771-ben is 12 millió forint értékű papírpénzt bocsátottak ki. Kihirdetik, hogy a bankok minden levonás nélkül átváltják készpénzre, azaz fémpénzre. Valószínűleg az eddigi lehetőségeknél könnyebbnek ítélik a papírpénz hamisítását. A hamisítót ugyan továbbra is halállal fenyegetik, a feljelentő jutalmát viszont 10 ezer forintra növelték (Adattár: 44.). Л külföldi pénzek értéket, devalvációját, forgalom­ban való tiltását publikáló körözvények gyakran jelen­tek meg. Ezek politikai célzatossága kétségtelen, azon­ban az ellenség gazdasági gyengítésének aligha vol­tak hathatós eszközei. A kifogásolt pénzek értéke ugyanis csak az osztrák birodalomban csökkent, a többi országban nem. Л névlegesen csökkentett ér­tékű beváltás az állam számára tiszta haszon volt, és csak az állampolgároknak ráfizetés. 10 " Közelebb segí­tene bennünket a helyzet reális felméréséhez, ha tud­nánk, hogy a körözvényekben említett idegen pén­zek milyen tömegben fordultak elő hazánkban. Kecs­kemét város számadás-könyveinek hat évfolyamá­ban (1755-60.) egyszer sem fordulnak elő a „prae­00 B—KmL. 1737- 54. 309. 1. 100 G.IIAHN : Geld und Kredit.Frankfurt am Main,1960. — W­RÖPKE: Finanzwissenschaft. Berlin 1929. — Obst-HINT­NER : Geld-, Bank-, und Börsenwesen. Stuttgart, 1962. — DOBROVITS Iván—HAGELMAYER István: Pénzügy­tan. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem jegy­zete. Bp., 1967. — SCHACK Béla: Kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikon I—IV. Bp., 1929—1931. — FÖLDES István szerk. : Közgazdasági kislexikon. Bp., 1968. scribált" pénzek. 101 A XVIII. századi pénzleletek kö­zött is csak bajor és salzburgi pénzek kerültek elő. 102 De nem csak külföldi pénz, hanem hazai aprópénz is kevés volt. Még 1785-ben is arról panaszkodik egy külföldi utazó, hogy Magyarországon kevés a váltó­pénz.'" 3 A szolgabíró pedig többször panaszkodik a „pénz Szerzésnek mostani Szűk voltára". 101 Л panasz­kodás egyaránt utal a gyenge készpénz forgalomra, a kevés készpénz mennyiségre s a „szegénység" kevés pénzzé tehető árujára. „Fölséges A'szonyunk e' mostani hadakozásra Szükséges Szörnyű Nagy Költségeire való nézve", . . . „Hazánkat is oltalmazó Hadainkat tekintvén" olvas­hatjuk az 1758 májusában érkezett körözvények­ben. 1 " 5 E megjegyzések mintegy tompítani kívánják az állandó pénz vagy más szolgáltatások kérésének élét. Л katonatartással kapcsolatosan megegyezésre adnak lehetőséget, hogy a beszállásolok: ,,e' mostani pénzre szűk üdőben ne költekeznének". 10 ' 1 1741-ben „a napi munkások felettébb való bért kérnek ... és a gazdák alattomban is többet ad­nak". 107 Az 1750. december 20-i leírás alapján már más kép bontakozik ki előttünk: „a Gazdasagbul ki ki tudhattya, melly nehéz valamelly kölcseget Szerzeni, majdnem vesztegetve kelletvén mind gabonáját mind borát mind penig marháját eladni, azon igyekezének, hogy ezen meg magyarázott nehéz folytatását a Gaz­daságnak tekintvén, nem hogy a Vármegye Limitatio­jan fellyül, söt inkáb azon alul igyekezének a cse­lekedekkel megalkudni, hogy magokat ne veszteges­sék a nagy béreknek fizetésével". 10K Ekkor még intik a gazdákat, hogy a rendelt béreket fizessék. De 1753. január 4-én azt parancsolják ugyan, hogy a múlt esz­tendőben megállapított béreket ismét hirdessék ki, 101 В—KmL. Kecskemét város számadáskönyve, 1755. bzám nélkül. 102 A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára által 1951-től fel­dolgozott leletek alapján. Numizmatikai Közlöny, 1951— 1952. 72.; 1963—1964. 96. 10;! MARCZAL1 Henrik: Magyarország története II. |ózsef korában. Bp., 1881. 1. 134. 104 B— KmL. 1737—54. 487. 1. 105 B—KmL. 1755—60. 123. 1., 125. 1. 106 B—KmL. 1737—54. 410. 1. 107 B- KmL. 1737—54. 109. 1. roe в—KmL. 1737—54. 487. 1. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom