Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Kőhegyi M.–Nagy Á.: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából
10-én kelt körözvényben. A szolgabíró méltatlankodik, hogy a „Sarló pénzről tett rendelés"-ét a bírák elsikkasztották. Ezért megismétli: „minekutána minden gabona keresztről a kilencedre egy pénz, és a Tizedre is egy pénz fog fizettetni". 9 " A „sarló pénz" tehát az aratónak az aratásból való részesedését jelölte. /\z 1762-től kibocsátott különböző értékpapírok, papírpénzek nem terjedtek el széles körben. A körözvényekben először 1764. február 29-én említenek csehországi - - papírpénzeket, melyeknek beváltására szólítják fel a lakosokat. A beváltás Prágában történt (Adattár: 21.). Az ezüstre való átváltás körülményessége, a viszonylag nagy címletek miatt, de eredeti feladatát tekintve is, a korabeli pénzügyi szakemberek sem számoltak a papírpénzeknek a fémpénzekhez hasonló általános forgalmával. Az 1772. január 6-i körözvényben említik, hogy mint 1762-ben most 1771-ben is 12 millió forint értékű papírpénzt bocsátottak ki. Kihirdetik, hogy a bankok minden levonás nélkül átváltják készpénzre, azaz fémpénzre. Valószínűleg az eddigi lehetőségeknél könnyebbnek ítélik a papírpénz hamisítását. A hamisítót ugyan továbbra is halállal fenyegetik, a feljelentő jutalmát viszont 10 ezer forintra növelték (Adattár: 44.). Л külföldi pénzek értéket, devalvációját, forgalomban való tiltását publikáló körözvények gyakran jelentek meg. Ezek politikai célzatossága kétségtelen, azonban az ellenség gazdasági gyengítésének aligha voltak hathatós eszközei. A kifogásolt pénzek értéke ugyanis csak az osztrák birodalomban csökkent, a többi országban nem. Л névlegesen csökkentett értékű beváltás az állam számára tiszta haszon volt, és csak az állampolgároknak ráfizetés. 10 " Közelebb segítene bennünket a helyzet reális felméréséhez, ha tudnánk, hogy a körözvényekben említett idegen pénzek milyen tömegben fordultak elő hazánkban. Kecskemét város számadás-könyveinek hat évfolyamában (1755-60.) egyszer sem fordulnak elő a „prae00 B—KmL. 1737- 54. 309. 1. 100 G.IIAHN : Geld und Kredit.Frankfurt am Main,1960. — WRÖPKE: Finanzwissenschaft. Berlin 1929. — Obst-HINTNER : Geld-, Bank-, und Börsenwesen. Stuttgart, 1962. — DOBROVITS Iván—HAGELMAYER István: Pénzügytan. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem jegyzete. Bp., 1967. — SCHACK Béla: Kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikon I—IV. Bp., 1929—1931. — FÖLDES István szerk. : Közgazdasági kislexikon. Bp., 1968. scribált" pénzek. 101 A XVIII. századi pénzleletek között is csak bajor és salzburgi pénzek kerültek elő. 102 De nem csak külföldi pénz, hanem hazai aprópénz is kevés volt. Még 1785-ben is arról panaszkodik egy külföldi utazó, hogy Magyarországon kevés a váltópénz.'" 3 A szolgabíró pedig többször panaszkodik a „pénz Szerzésnek mostani Szűk voltára". 101 Л panaszkodás egyaránt utal a gyenge készpénz forgalomra, a kevés készpénz mennyiségre s a „szegénység" kevés pénzzé tehető árujára. „Fölséges A'szonyunk e' mostani hadakozásra Szükséges Szörnyű Nagy Költségeire való nézve", . . . „Hazánkat is oltalmazó Hadainkat tekintvén" olvashatjuk az 1758 májusában érkezett körözvényekben. 1 " 5 E megjegyzések mintegy tompítani kívánják az állandó pénz vagy más szolgáltatások kérésének élét. Л katonatartással kapcsolatosan megegyezésre adnak lehetőséget, hogy a beszállásolok: ,,e' mostani pénzre szűk üdőben ne költekeznének". 10 ' 1 1741-ben „a napi munkások felettébb való bért kérnek ... és a gazdák alattomban is többet adnak". 107 Az 1750. december 20-i leírás alapján már más kép bontakozik ki előttünk: „a Gazdasagbul ki ki tudhattya, melly nehéz valamelly kölcseget Szerzeni, majdnem vesztegetve kelletvén mind gabonáját mind borát mind penig marháját eladni, azon igyekezének, hogy ezen meg magyarázott nehéz folytatását a Gazdaságnak tekintvén, nem hogy a Vármegye Limitatiojan fellyül, söt inkáb azon alul igyekezének a cselekedekkel megalkudni, hogy magokat ne vesztegessék a nagy béreknek fizetésével". 10K Ekkor még intik a gazdákat, hogy a rendelt béreket fizessék. De 1753. január 4-én azt parancsolják ugyan, hogy a múlt esztendőben megállapított béreket ismét hirdessék ki, 101 В—KmL. Kecskemét város számadáskönyve, 1755. bzám nélkül. 102 A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára által 1951-től feldolgozott leletek alapján. Numizmatikai Közlöny, 1951— 1952. 72.; 1963—1964. 96. 10;! MARCZAL1 Henrik: Magyarország története II. |ózsef korában. Bp., 1881. 1. 134. 104 B— KmL. 1737—54. 487. 1. 105 B—KmL. 1755—60. 123. 1., 125. 1. 106 B—KmL. 1737—54. 410. 1. 107 B- KmL. 1737—54. 109. 1. roe в—KmL. 1737—54. 487. 1. 118
