Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Kőhegyi M.–Nagy Á.: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából

26.Kupferkreutzer 1762 K27.Kupferkreutzer1780 К 28. 1/2 Kupferkreutzer ohne Jahr к 29. Kupferdenar 1761 30. Kupferdenar 1763 31. 1/4 Kupferkreutzer 1777 S 26. Медный крайцар 1

762 г. К 27. Медный крайцар 1780 г. К 28. 1:2 медного крайцара без года. К 29. Медный динарий 1761 г. 30. Медный динарий 1763 г. 31. 1/4 медного крайцара 1777 г. S az új megegyezésekben azonban „a* pénznek szűk voltahoz képest, ha lehet, alább szállíttassék".

109 A vizsgált korszakunk idején keletkezett rendeletek alapján a pénzláb fokozatos romlását láthattuk. III. Károly 1717. évi rendelete és a lényegében ezt megerősítő 1742. évi rendelet között általában egységes liga szerint verték a pénzeket 1748-ig. Az 1748ban és 1750-ben titokban történt csökkentés után — nyíltan — 1753-tól, a konvenciós pénzrendszer bevezetésével 1857-ig ismét egységes pénzlábat használtak. A pénzrontás azonban nem egyedülálló és öncélú jelenség volt Ausztriában. Az osztrák birodalom szükség szerint közeledett a könnyebb, porosz pénzek pénzlábához, és igyekezett visszaszorítani az „écu blanc" nevű könnyebb súlyú (25,98g) francia tallérok forgalmát is. 10!í/a Egyszerűsödött a pénzekkel való bánásmód. Mindenféle összeget átszámoltak az általánosan használt számítási pénzekre, a magyar forintra és dénárra, vagy korszakunkban már inkább a rénes forintra és krajcárra. További jótékony egységesítő hatása volt annak, hogy az Ausztriában 1750-től érvényes pénzrendszert egyre nagyobb területen kezdték használni. Az így kialakult konvenciós pénzrendszer pénzei egyesítették magukban a kivert és a számítási pénz szerepét, mivel értékük megegyezett. Egyértelműbbek lehettek a számadások, kereskedelmi elszámolások. A korabeli forrásokban ritkábban is találkozunk a többféle értékű kivert pénzfajtákkal. A currensekben olvasható pénzszűke, a növekvő árak és bérek, a rézpénz és a papírpénz bevezetése a pénzforgalom növekedését mutatják, s a fejlődő pénzforgalom nyomán a pénzügyek folyamatos átalakulását. 109 в—KmL. 1737—54. 567—568. 1. iou/a HUSZÁR Lajos: Pénzforgalom cs penzértékviszonyok Sopronban. Századok, 1971. 6. sz. 1181. 119