Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
egy maroknyi kubikus és ipari munkás kivételével a Tanácsköztársaságtól elidegenítette. Szamuely távozása után a város vezetését Gábor Mózes vette át. Gábor régi kommunista volt, a forradalom győzelme idején a rendfenntartó alakulatok megszervezésénél szerzett érdemeket, 404 a bukás után emigrált. 405 A Tanácsköztársaságról szóló egyik első elvi tanulmány írója. 406 Gábor segítőtársai voltak a továbbra is fennálló Rögtönítélő Törvényszék elnökeiként Szamuelyt helyettesítő Braun Mór és Köves János. Braun baloldali szociáldemokrata, szakszervezeti funkcionárius, a Budapesti Munkástanács tagja volt. 407 Köves Szamuely egyik leghűségesebb követőjeként vált ismertté. Kun Béla kiemeli, hogy támadáskor mindig Szamuely mellett foglalt helyet a páncélautóban. 1919 augusztusában Horthy Siófokon kivégeztette. 408 A Tanácsköztársaság helyi szerveit meghagyták, de a kalocsai és kiskőrösi járás közigazgatását ténylegesen ők irányították. 409 Június 25-től katonai diktatúrát léptettek életbe, amely távozásukig, július 15-ig tartott. 410 Az ehhez szükséges katonai erőt a városban maradt Petzkay-zászlóalj 300 embere biztosította. 411 Kalocsa ideiglenes vezetői súlyos megtorló intézkedéseket hoztak. Június 26-án kötelezték a lótulajdonosokat, hogy állataikat hajtsák a vásártérre. Ott az alkalmas lovakat készpénz fizetés ellenében a Vörös 404 Uo. 43—44. old. 405 Uo. 353. old. 406 SIKLÓS András: Az 1918—1919. évi magyarországi forradalmak. Források, feldolgozások. Bp. 1964, Tankönyvkiadó. 205 p. 149. old. : A tanulmány a Die Kommunistiche Internationale 1919. november—decemberi számaiban jelent meg, Bericht über den Sturz der Rätemacht in Ungarn címmel. Gábor ebben az uralkodó állásponttal szemben azon véleményének adott hangot, hogy március 21-én a párt legjobb elemei ellene voltak az egyesülésnek; a börtönben levő vezetők kész tények elé állították a pártot. 407 HAJDÚ: i. m. 1969. 183. és 329. old. 408 KUN: i. m. 554. old. 409 OSZK. Plakáttár. MT. plakátjai. Kalocsa. „A Vörös Hadsereg Rögtönítélő Törvényszékétől. 1. szám. Parancs!" 1919. jún. 25. Árpád ny. Rt. 95x63 cm. (Piros színű papíron fekete betűs szöveg.) 410 HIL. MT. Hünb. 6. oszt. ir. 1919. jún. 21—aug. 7. 694. It-i j. és Proletár, 1919. júl. 5. 43. évf. 28. sz. 3. old. (Az ellenforradalom leverése után a Kalocsai Néplap Proletár címen jelent meg Koszta Dezső és felesége szerkesztésében.) 411 KN. 1919. nov. 8. 43. évf. 57. sz. 2. old. Hadsereg részére lefoglalták. 412 Június 29-én kötelezték a város lakóit, elsősorban a vagyonosabb polgárokat, hogy 48 óra alatt pénzben, aranyban vagy ezüstben, esetleg élelmi cikkekben 5 millió koronát fizessenek hadisarcként. 413 A hadisarc beszedése megtörtént, ennek részeként 150 db szarvasmarhát hajtottak el a járásból. 414 Június végén, július elején felleltározták az elmenekült ellenforradalmárok lakásait. 415 A leltározások során rendkívüli módon elszaporodtak a visszaélések. A gomba módra kinövő „politikai nyomozók" jogtalan házkutatásokat, letartóztatásokat folytattak, többször ingóságokat tulajdonítottak el. 416 A rendellenességek olyan méreteket öltöttek, hogy Braun és Köves július 2-i „kommunista lepelbe bújt huligánok" elleni fellépése 417 mellett július 4-én Vágó Béla, az I. Hadtest parancsnoka kérte a nyomozással megbízott személyek által elkövetett visszaélések jelentését. 418 Kalocsa valamennyire is vagyonos rétegeiben ezek az intézkedések tovább fokozták a tanácshatalom iránti gyűlöletüket. Több jel arra mutat, hogy a katonai diktatúra időszakában is kifejezésre juttatták forradalom ellenességüket, s a Szegedre menekültekkel kapcsolatos szimpátiájukat. Amikor az ellenforradalmárok lakásainak leltározása kezdődött, az ismerősök és a szomszédok beköltöztek az elmenekültek házaiba, hogy a rekvirálástól megóvják azok vagyonát. 419 Amikor Braun és Köves statáriális eljárással fenyegetőzve elrendelték a fegyverek beszolgáltatását, 420 a lakosság passzív ellenállásának jeleként nem 412 OSZK. Plakáttár. MT. Plakátjai. Kalocsa. „A Vörös Hadsereg Rögtönítélő Törvényszékétől. 2. szám. Parancs." 1919, jún. 25. Árpád nyomda Rt. 47x32 cm. (Sárga színű papíron fekete betűs szöveg.) 413 Uo.,,. . . 4. szám. Parancs." 1919. jún. 29. Árpád nyomda Rt. 47 X 32 cm. (Rózsaszínű papíron fekete betűs szöveg.) 414 PmL. Alispáni ir. 31 864/1919. 415 B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 2645/1919. 416 KN. 1919. okt. 14. 43. évf. 49. sz. 3. old. és B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 3582/1919. 417 OSZK. Plakáttár. MT. plakátjai, Kalocsa. „A Vörös Hadsereg Rögtönítélő Törvényszékétől. 5. szám Parancs." 1919. júl. 2. Árpád nyomda Rt. 63x48 cm. (Kék színű papíron fekete betűs szöveg.) 418 Uo. „,.. 1. szám. Parancs." 1919. jún. 25. Árpád nyomda Rt. 95 X 63 cm. (Piros színű papíron fekete betűs szöveg.) 419 Uo. 420 Uo. „Parancs. Lakosság figyelmeztettetik . . ." 1919. jún. 24. Árpád nyomda Rt. 62x47 cm. (Piros színű papíron fekete betűs szöveg.) 357
