Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
hajtotta ezt végre. A fegyvereket elrejtették, sot a szántóföldeken elhajigált karabélyokat is összeszedték, és maguknál tartották. 421 Л helybeli vörösőrök is inkább a lakosság oldalán álltak, s nem a diktatúra mellett. Július elején Petzkay megbízható vörösőröket kért a Főparancsnokságtól. Jelentése szerint a kalocsai Vörös Őrség megbízhatatlan, tagjai „retablírozásra és fegyelmezésre szorulnak". 422 1919. július 15-én a Petzkay-zászlóalj a szorongatott helyzetben levő tiszai frontra indult. Velük együtt, ill. néhány nappal már előbb elhagyták Kalocsát a katonai diktatúra vezetői is, anélkül, hogy számottevő eredményt felmutattak volna. 423 Ellenkezőleg, a megtorlás hatásaként a különböző helyzetű és érdekű társadalmi rétegekből májusra kialakult ellenforradalmi blokk összetartó erőként ható kommunista ellenességét a végletekig fokozták. A proletárdiktatúra bázisát júliusban csupán néhány hivatalt viselő kubikus és ipari munkás alkotta. Távozása előtt maga Petzkay ismerte el: „A proletárdiktatúra megszilárdítását, munkánkat csak félig tudtuk megvalósítani. " 424 A katonai diktatúra megszűnésével egyidejűleg Molnár Varga Géza, Szulyovszky Sándor 125 és Balogh Károly kormányzótanácsi biztosok irányításával új Munkástanács és Direktórium alakult. A Direktórium elnöke dr. Kovács Mátyás járásbíró lett, aki a politikába eddig nem avatkozott, de pártatlanságával népszerűséget szerzett a lakosság előtt. Tagjai voltak Császár István szerelő és Nagy János földmunkás. 42 " Július 15-én újjáalakult a Szocialista Párt vezetősége. Elnöke Rigó Ferenc kőműves, alelnökei dr. Bakos Géza és dr. Lipich Dezső ügyvédek lettek. 427 A Direktórium összetétele és a Szocialista Párt vezetősége tükrözi a kormányzótanácsi biztosok célját: szövct421 Uo. ,,A Vörös Hadsereg Rögtönítélő Törvényszékétől. 3. szám. Parancs." 1919. jún. 27. Árpád nyomda Rt. 47x32 cm. (Kék színű papíron fekete betűs szöveg.) 422 HIL. MT. V. Ő. O. F. Karh. oszt. ir. 1919. IV. ÍO^VÜ. 30. 95. It-i j. 423 Proletár, 1919. júl. 23. 43. évf. 33. sz. 3. old. 424 Uo. 425 Molnár Varga Géza és Szulyovszky Sándor 1919. július elejéig a szentcnderi direktóriumnak volt elnöke, ill. tagja. Ottani tevékenységükre lásd: OL. BM. К—148—1920— 36—453 (9341). 782-784. old. és PI-Arch. 603. f. 1/159. őe. 2. old. valamint 1/1059. őe. 1—4. old. 426 Proletár, 1919. júl. 23. 43. évf. 33. sz. 1—2. old. 427 Uo. 4. old. ségbe tömöríteni az ipari munkásokat, agrárproletárokat és az értelmiség haladó és lojális részét. Azonban ami sikerült Valkányinak 1919. március végén, a történtek után nem ismétlődhetett meg mégegyszer. Nemcsak, hogy bázist nem lehetett teremteni a proletárdiktatúrának, júliusban alig akadt ember, aki a tanácshatalom vezetésére vállalkozott volna. Szabó Sándor földmunkás a tanácstagság alól kérte felmentését. 428 Hegyesi Sándor földmunkás betegségére hivatkozva kilépett a tanács tagjai közül. 429 Molnár Gergely és Bagó György törvényszéki tagságukról mondtak le. Rigó Ferenc, a Szocialista Párt és a Kalocsai Forradalmi Törvényszék elnöke betegsége miatt több napi szabadságot kért.' 130 Gaudényi Lajos, a Forradalmi Törvényszék vádbiztosa a népi ülnökökre panaszkodott: ,,. . . feladatukat elhanyagolják, a tárgyalásokra pontatlanul járnak, vagy egyáltalán nem jelennek meg". 431 Maga dr. Kovács Mátyás, a Direktórium elnöke is visszautasította beosztását, amit levélben így indokolt: „Korábbi vezetőség ténykedése, majd az ellenforradalom drasztikus megtorlása a lelkeket úgy elkeserítette, az eszmét annyira népszerűtlenné tette, hogy a lakosság a rendszerről hallani sem akar. Az én megnyugtató szavaimnak sem hisznek, pedig pártatlanságommal megbecsült nevet szereztem a nép előtt". 432 Ezért, bár július közepén helyi lakosokból újjáalakultak a tanácshatalom szervei, továbbra is idegenből jött emberek, Joanovics (Joanovits) három kormányzótanácsi megbízottja igazgatta a járás és Kalocsa ügyeit. Dóra János, Szamuely Tibor, Braun Mór és Köves János után Molnár Varga és Szulyovszky propagandisztikus eszközökkel akarták a lakosságot átnevelni, s a proletárdiktatúrának bázist teremteni. Az ipari és szellemi munkásoknak ún. szabadiskolát szerveztek. 433 Propaganda célokra könyveket kértek a Közoktatásügyi Népbiztosságtól. 434 Az ifjúmunkások szociáldemokrata szakszervezetéből 428 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 2382/1919. 420 Uo. 2685/1919. 430 Uo. 2698/1919. 431 Uo. 2660/1919. 432 KN. 1919. nov. 8. 43. évf. 57. sz. 2—3. old. 433 Proletár, 1919. júl. 19. 43. évf. 32. sz. 2. old. 434 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 1296/1919. 358
