Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
H-kor Valkányi Lajos lépett az erkélyre, és ismertette a budapesti eseményeket, majd felolvasta Károlyi proklamációját. Azután Steinberger Béla a januárban megalakult Munkástanács működését méltatta, és kihirdette az új tanácsok vezetőségeinek névsorát. A Munkástanács tagjai lettek: Kákonyi János, Somogyi János, Hegyesi Sándor, Ladányi Ferenc, Zimler Sándor, Senker Simon, Rigó József, dr. Bruchner Mihály, Farkas Lajos, dr. Steinberger Béla, Nagy János, Ludas János, Molnár Gergely, Peák József, Csóti János, Würtz József, Császár János, Klein Ignác, Bors Jenő, Antalfy László, Rozmanith János és Tamás Vilmos. A Munkástanács a proletárok mellett 2 értelmiségiből és 4 ismeretlen foglalkozású emberből tevődött össze, akik közül Bors Jenő a majdani ellenforradalom egyik szervezője lesz. Elnöke Nagy János volt, aki a régi tanácsot is vezette. 174 A Katonatanács 11 tagból állt: Abth Ottó százados, Doge Béla főhadnagy, Valekh Karamill és Máté Lajos hadnagyok, Ludas Menyhért szakaszvezető, Bálint János őrmester, Szuszics Károly tizedes, Csiszár Mihály tizedes, Szarka Gábor őrvezető, Szekeres János és Jacsó János gyalogosok, valamint dr. Fodor Henrik. Elnöke Abth Ottó százados lett. Valkányi indítványára paraszttanáccsá a földmunkások szakszervezetének vezetőségét proklamálták, akik korábban a Nemzeti Tanácsnak is tagjai voltak. A három tanács együttes elnökévé Valkányi Lajost választotta meg a népgyűlés. Az egyesült tanácsok 18 tagú intézőbizottságot választottak a tanácstagok közül. 175 Március 23-án tehát Kalocsa munkásai, szegényparasztjai főleg maguk közül választották meg a város törvényhozó és végrehajtó szervét. Mindez azonban csak látszatra jelentős, valójában semmit sem változtatott a város hatalmi viszonyain. Az őszirózsás forradalom idején ha többre nem is, de annyira képes volt a szociális elégedetlenkedés talajáról induló tömegmozgalom, hogy a forradalom első feladatát, a korábbi közigazgatási apparátus háttérbe szorítását elvégezze. Most, bár a Forradalmi Kormányzótanács „Mindenkihez!" с kiáltványa megfogalmazta, hogy „a törvényhozói, végrehajtói és bíráskodói hatalmat 174 KN. 1919. mára 23. 43. évf. rendk. kiad. 2. old. 170 Uo. a munkás-paraszt- és katonatanács diktatúrája gyakorolja", 176 a tényleges hatalom továbbra is —- még az őszirózsás forradalom előtti időkből átmentett — közigazgatás kezében maradt. A képviselőtestület, a városi és járási elöljáróság mintha mi sem történt volna, tovább funkcionált. Madarász Elemér főszolgabíró március 27-én, a proletárforradalom győzelme után egy héttel még magához rendelte a jáfás jegyzőit eligazítás végett. 177 A 28-án tartott tájékoztató előadásán utasította őket, hogy „mindenki maradjon a helyén". 178 Mindez megtörténhetett, mert tetézve a tömegek tájékozatlanságát, a proletárok megválasztotta Munkás-Katona- és Paraszttanács maga mondta ki Valkányi indítványára március 23-án, hogy „a közigazgatási hatalmat a mostani szervek kezében hagyja". 179 A hatalom tényleges átvételére csak március 29-én került sor, miután meggyőződtek arról, hogy a környező városokban ez már régebben megtörtént, s mert a Budapestről érkezett agitátor, Halász János is szükségesnek tartotta. 180 A képviselőtestület feloszlatásáról szóló határozatot Gyurtsek Gábor főjegyző mutatta be a testület március 29-i ülésén. A főjegyző hozzáfűzte, hogy erre felsőbb helyről utasítás nem érkezett. A hatalomról való lemondást mégsem kísérte ellenállás, mert a „testület tudott arról, hogy más városokban már előbb megtörtént". A képviselőtestület feloszlatásával a községi elöljáróság is eltávozott helyéről. Ezzel párhuzamosan a tanácsok Végrehajtó Bizottsága az első bírói teendőkkel Nagy János és Mészáros József földmunkásokat, rendőrbírói feladattal Klein Ignác sütőmunkást bízta meg. Mindhárman tagjai voltak a tanácsnak, s a Végrehajtó Bizottságnak is. 181 Egy nappal korábban a végrehajtó hatalom tényleges gyakorlására a Munkás- Katona és Földművestanács 3 tagú Direktóriumot választott. Tagjai voltak: Csupó Imre kisiparos, a Szociáldemokrata Párt eddigi vezetője, Nagy János földmunkás (az a Nagy János, aki a Tanácsnak, a Végrehajtó Bizottságnak is tagja, egyben első bíró is) és 176 KRIZSÁN: i. m. 318. old. 177 B-KmL. Kalocsa, kig. if. 1286/1919. 178 Pl-Arch. 642. f. 1920. — IV. — 2056. őe. 12. old. 179 KN .1919. márc. 23. 43. évf. rendk. kiad. 2. old. 180 KN. 1919. márc. 29. 43. évf. 13. sz. 3. old. 181 KN. 1919. ápr. 5. 43. évf. 14. sz. 3. old. 335
