Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
Doge Béla főhadnagy. 182 Л helyi közigazgatás teljes szétzúzására azonban most sem került sor. Bár Madarász főszolgabíró Budapestre távozott, Gyurtsek főjegyző továbbra is a helyén maradt, s mint „hivatalvezető" működött. Vele együtt több régi közigazgatási ember is funkcionált. 1815 A tanácsok és a Direktórium mellett az új helyzetben fontos politikai tényezőként jött számításba a Szociáldemokrata Párt, mely a március 21-ét követő napokban automatikusan Szocialista Pártra változtatta a nevét. A hivatalos, kompromisszumokra hajlamos központi irányvonalat követő kalocsai Szociáldemokrata Párt 1919 első hónapjaiban alaposan felhígult. Meggyőződés nélkül, az alkalom szülte helyzetben lépett a pártba a közalkalmazottak és a kereskedők nagyrésze. 18 ' 1 Ez a felhígult tagság választotta meg a Szocialista Párt titkárává április első napjaiban Lukács (Schiffer) Mártont, aki Valkányihoz hasonlóan régóta demokrata nézeteket vallott, de a kommunizmus eszméje ugyanúgy idegen volt tőle, mint Valkányitól. 185 Az új hatalom fegyveres támaszát, a Vörös Őrséget Koringer Antal főhadnagy szervezte meg április első napjaiban, kizárólag a régi nemzetőrök közül. 180 Koringer maga is a Nemzetőrség tagja volt, s így Valkányi társa a november eleji tömegmozgalom lecsillapításában. A március 23-án megválasztott, de funkcionálni csak a hónap végén kezdő Munkás- Paraszt és Katonatanács és a Csupó vezette Direktórium április 13-ig működött, összhangban a Szocialista Párttal. Tevékenységének jellegét Valkányi Lajosnak, a kommunizmussal szembenálló polgári demokratikus eszmei alapállása határozta meg. Miként novemberben, Kalocsa szegényeit most is kedvező szociális intézkedéseivel nyerte meg. Március végen 85 q cukrot utaltatott ki a város részére. 187 A Belügyi Népbiztosság táviratára a nehéz testi munkát végző mezőgazda182 KN. 1919. márc. 29. 43. évf. 13. sz. 2. old. 183 B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 2103/1919. 184 KN. 1919. márc. 29. 43. évf. 13. sz. 2. old. 185 KN. 1919. ápr. 5. 43. évf. 14. sz. 3. old. 186 pi_Arch. MT. Táviratok. Pest m. 606. f. Közli: Kalocsa és vidéke 1918—1919. i.m. 183. old. és B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 1471/1919. 187 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 1260/1919. sági munkások és cselédek fejadagját 25 kg-ra, a 16 éven aluli családtagokét 20 kg-ra emelte fel. 188 Azoknak a munkanélkülieknek, akik nem léptek be a Vörös Hadseregbe, pénzt biztosított 189 ; április 2-án pedig útjavítási munkálatokat indíttatott, hogy dolgozni tudjanak. 190 S ha a birtokos parasztság és a kisiparosok támogatását nem is tudta megszerezni, lojalitásuk biztosított volt azáltal, hogy április 13-ig semmilyen rájuk nézve kedvezőtlen országos intézkedést nem foganatosított. A Forradalmi Kormányzótanács április 2-án adta ki XXXI. sz. rendeletét a kereskedelmi üzletek köztulajdonba vételéről, 191 és április 3-án a XXXVili. sz. rendeletét a 100 holdnál nagyobb földbirtok, s a 10 holdnál nagyobb szőlőterületek szocializálásáról. 192 Mindezek életbeléptetésére április 13-ig kezdeményezések sem történtek. A tanácshatalommal ezekben a napokban jobbról csak a papság állt szemben. A Hírnök és a Mária-kert c. hitbuzgalmi lapok márciusi számait ellenforradalmi jellegük miatt a Direktórium lefoglalta. 193 Március 27-én Csupó Imre és két szociáldemokrata ügyvéd, Madarász Dezső és Fodor Herman megjelent a Kalocsai Néplap szerkesztőségében, ahol lefoglalták a nyomdát, s a lap mellé cenzort állítottak. 191 A papság agitációs lehetőségét keresztezte a Direktóriumnak az az intézkedése is, mellyel a templomokba állandó megfigyelőket küldött. 19u Az eredménytelen, kísérlet után — látva a Direktórium határozott lépéseit — a papság ideiglenesen háttérbe húzódott. Nem kerülheti azonban el figyelmünket az egyházközségi szervezkedés, amely a katolikus autonómiára törekvés leple alatt valójában ellenforradalmi jellegű volt. Várady Lipót Árpád érsek, aki február 25-től Budapesten tartózkodott, április 7-én visszatért Kalocsára. Délután a legbuzgóbb hivők összegyűltek a Katholik us Körben, ahol Várady helyzetelemző referátuma után 188 Uo. 1297/1919. 189 Uo. 1420/1919. 190 B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 1568/1919. 191 L. NAGY Zsuzsa:Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon. 1919. Bp. 1961, Kossuth Könyvkiadó. 202 p. 37. old. 192 SZEMERE: i. m. 102—104. old. 193 KN. 1919. okt. 31. 43. évf. 55. sz. 2. old. 194 KN. 1919. okt. 12. 43. évf. 48. sz. 2. old. 195 KN. 1919. okt. 31. 43. évf. 55. sz. 2. old. 336
