Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása

zsony megjegyzése: Békességes időben a segedelemnek helye nintsen, de ha mégis muszáj . . .

121 Sáros megye indoklásának második felében nehéz lenne nem meglátni a nemesi önzést. Ám felvethetjük, hogy most kivel, milyen hatalommal szemben, milyen körülmények közt, miért önző. gróf Dessewfy József, Zemplén megye követe, a folyó országgyűlés tollvivője, író, Kazinczy barátja. Állandóan figyelik. Az 1811/12-es országgyűlés alatt titkos iratok után kutatva szállását is feltörték. Görög tanárául fogadta a Martinovics összeesküvés során elítélt, börtönéből szabadult Tánsits Ignácot.

122 Lónyay Gábor, beregi és ungi főispán (szerzőnk Zemplén követeként jelzi-?) A szabadelvű eszmék meggyőződéses hive. Fia, Gábor a fiatal Kossuth lelkes pártfogója lett. Országgyűlésünk, a hegyaljai bortermelést hátráltató körülményeket hosszasan firtatta, Zemplén megye előterjesztésére elérte, hogy a bécsi kamara a Dunán, Törökország felé szállítandó magyar bort felmentette az eddig kötelező osztrák borral való árukapcsolástól.

123 730—738. Lánczy József, Tolna megye első alispánja, itt követe. A vitákban mértéktartóan közép álláspontot képviselve, magával vonta az ingadozóbb, félénkebb követeket. ippi Büdöskuthy Vince Torontál megye első alispánja, itt követe. hertelendi Hertelendy József, királyi tanácsos, Torontál megye alispánja, itt követe. 739—754. Márkus Ignác főjegyző, Veszprém megye táblabírája, itt követe. Szerzőnk célzása szerint az események és szereplők megörökítésére készült, vagy azon dolgozott. Munkáját nem ismerjük. 755—762. báró Pere'nyi Zsigmond, Ung megye követe. Mint felsőbükki Nagy Pál, ő is első ízben vett részt országgyűlésen. Felsőbükki Nagy Pál mellett a fiatal ellenzékiek vezérévé vált, s ezt a szerepét a reform országgyűléseken is megtartotta. 1848-ban a magyar kormány képviselője az erdélyi országgyűlésen, júliustól a felsőház alelnöke, utóbb elnöke. 1849 október 24-én a szabadságharc mártírjaként Pesten kötéláltali halállal kivégezték. A nagy sárkányokra, a papságra tett célzást nem tudjuk feloldani. Országgyűlésünkön tudomásunk szerint nem történt olyan esemény, melyet a célzással kapcsolatba tudnánk hozni.

124 121 Jegyzőkönyvek 1807. 168., 171. 122 BENDA Kálmán 1957. II. 704., 780. 123 Akták 1807. 296—297. 124 MÉL. 1969. II. 391. Báró Perényi Zsigmond Baron Sigismund Perényi Ferenc császár Kaiser Franz 211