Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről
Batlay 1762-ben készült kémiakönyvének címlapja. Front-page of the reference book on chemistry of Batlay written in 1762. Обложка книги по химии 1732 года издания, автор Батлаи. megjelent az erre vonatkozó legfelsőbb határozat, mely kimondja, hogy: ,,. . . az 1859 évi dec. 20-án kelt iparrendelet 58. és 59. §-a a magyarországi személyes jogú gyógyszertárakra is kiterjesztessenek . . . Handtel Károly 1886-ban mozgalmat kezdeményezett a kuruzslás és titkos szerek árusítása ellen is. A gyógyítás és a kuruzslás akkoriban még szinte egybe tartozott hiszen vásárokon hetipiacokon a sátrakban kikiáltók hirdették, kínálták csalhatatlan gyógyszereiket, együtt árusítva a kamilla teát, a piócát, a kőrisbogarat az ópium cseppekkel, morfiummal, vagy akár a kokainnal is. Ez a vétkesen könnyelmű, felelőtlen visszaélés a gyógyítással és a gyógyszerekkel még sokáig folyt titokban az időközben megjelent rendeletek ellenére is. Az 1871-ben megjelent és 1872. március 15-én már kötelezően életbe lépett 1. Magyar Gyógyszerkönyv rendelkezései is jórészt még csak papírformát jelentettek. Ilyen előzmények megvilágításában értékelhető Handtel Károly mozgalmának és következetes harcának jelentősége és szükségessége, mellyel a gyógyszerészeinek kívánt megbecsülést szerezni és elhatárolni a tudományos alapokon való tényleges gyógyító tevékenységet a káros kuruzslástól. Kecskemét központja a város patikáival (I— III.) (Hornyik után.) Town center of Kecskemet with the pharmacis (I —III.) (alter Hornyik) Центр Кечкемета с трем апмемета города (Г — I П.) (Тог Горника) Egészségügyi törvényjavaslat készült az 1865—66 években, melynek előkészítésében szintén tevékenyen vett részt. Javaslatának fogalmazványi példányát a kecskeméti Gyógyszerésztörténeti Gyűjteményben őrizzük. Az 1848-as szabadságharcban is jelentős szerepet vállalt és a Tolna megyei nemzetőrség megszervezésében való tevékenységéért súlyos börtönbüntetést is kapott. Handtel Károly gyógyszerészeti és közéleti tevékenysége mellett jó szakértelemmel és nagy szeretettel foglalkozott a Kecskeméti vidéki homokterületek hasznosításával is. Ezen tevékenységének jelentőségét talán jobban megvilágítja utódának, Katona Zsigmondnak élete és munkássága. Kecskeméten a „homok hősei-nek nevezték el azokat a lelkes kezdeményezőket, akik a nagyarányú gyümölcstermesztő és szőlőtelepítő munkákban az élen jártak. A homok hősei között is vezető hely illeti meg Handtelt és utódját, Katona Zsigmond gyógyszerészt, aki a város társadalmának egyebekben is egyik legtevékenyebb tagja volt. Katona éppúgy, mint a másik nagy magyar szőlész, Mathiász János, nem kecskeméti születésű, de megszerette a kecskeméti homokot és mindketten itt érték el nagy szőlészeti sikereiket. Katona Zsigmond a Szatmár megyei Vámfalu községben született 1828. május 1-én. Iskoláit Máramarosszigeten végezte. Eleinte a papi pálya felé vonzódott, de barátja, if j. Brémer János nagybányai gyógyszerész buzdítására a gyógyszerészi pályát választotta. Barátja gyógyszertárában négy évig működött, majd Debrecenben vállalt állást. A szabadságharc idején önként beállt honvédnek, majd 1850. július 27-én a pesti egyetemen megszerezte gyógyszerészi oklevelét. 1854 januárjában Borosjenőn megvette Állványi Károly gyógyszertárát, amit 1867 áprilisában eladott és Kecskeméten vette meg Handtel Károly „Szentlélek" gyógyszertárát. 154
