Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

Kecskemét főtere az 1800-as években a város III. Patikájának Main square of Kecskemét in 1800, with the building of the épületével. third pharmacy of the town. Главная площадь Кечкемета в 1800 годах со зданием 3-ей аптеки города. Kecskemét bizonyos fokig csalódást okozott Katonának ideköltözésekor. Л város ugyanis lakosságának száma szerint már nagyváros volt ugyan, de mind külső képében, mind társa­dalmi és gazdasági berendezkedésében elmaradott. Ebbe a kecskeméti közéletbe kapcsolódott bele Katona, aki csakhamar megtalálta helyét a város jövő fejlődését megindítani kívánó élcsapatban. Katona ide jövetele előtt, 1865-ben már rendeztek szőlő-és gyümölcskiállítást jó eredménnyel. Elhatározta tehát egy ha­sonló, vagy még nagyobb kiállítás megrendezésének kezdemé­nyezését Országos Iparmű Tárlat néven, ami nagy jelentőségé­nél fogva nem csak a város, hanem a kormány támogatását is megnyerte. A megnyitó ünnepély 1872. aug. 31-én volt, melyen Szlávy József miniszter is megjelent. A kiállításról Katona ,,Emlékkönyv"-et szerkesztett, mely 120 oldal terjedelemmel 1874-ben a Kecskeméti Iparegyesület kiadásában jelent meg. Katona Zsigmond igazi hivatása és foglalkozása azonban mégiscsak a gyógyszerészet volt. Gyógyszertára a város köze­pén, a már említett üzletsor épületében volt, mely a mai Kossuth szobor helyén állott. Ebből a helyiségből 1895. aug. 1-én, a Lechner Ödön által tervezett és akkorra elkészült új, kecske­méti városházának a Szentháromság szobor felőli, déli sarkára költözött a várossal kötött 20 évre szóló bérleti szerződés alap­ján. Érdekességként említem meg, hogy ugyancsak az új város­háza másik, az északi, tehát a Nagytemplom felőli sarkán kapott helyet hasonló szerződéssel a ,,Szentháromság"-ról elnevezett „Öreg patika" is. Katona sokat foglalkozott szakmai kérdésekkel, sőt kutatá­sokkal is. így többek között a Cascara Sagrada nevű drogbó előállított egy azonos nevű kivonatot. Ezt a gyógyszeres készít­ményt a Budapesti Országos Kiállítás Egészségügyi Csoportjá­nak 1885-ben bemutatta, ahol azt mind orvosi, mind gyógy­szerészi körökben nagy elismeréssel fogadták. Ismertetését a Gyógyszerészi Közlöny 1885-i évfolyama több folytatásos cikkben közölte és a III. Magyar Gyógyszerkönyv felvette hiva­talos készítményeinek előiratai közé. Katona gyógyszerészi jó hírneve évről évre nőtt. A Magyar­országi Gyógyszerészegyletnek már az alapításában is részt vett, 1879-ben beválasztották a vezetőségbe, később pedig alelnöke lett az egyesületnek. Elnöke volt továbbá a Kecskeméti Iparos Egyletnek, tiszteletbeli tagja a Kertészeti Egyletnek, ahová 1865-ben hívták meg. 1869-ben a Kir. Magyar Természettudo­mányi Társulat rendes tagjául választotta, 1899-ben pedig a Ferenc József Lovagrend fogadta tagjai közé. Ezen kívül még számos testületnek, intézménynek volt ténylegesen aktív, vagy tiszteletbeli tagja. Mint szakírónak számos közleménye és cikke jelent meg szaklapokban, de próbálkozott a szórakoztató 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom