Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
egyént ültettek a megszerzett kevés állások egyikébe, aki intézkedései előtt nem kérte ki a pártok véleményét, nem szimpatizált a szovjet parancsnoksággal, a MADISZ szervezését gáncsolta, a Szakszervezetek képviselőit nem óhajtotta jelölni a létrehozandó törvényhatóságba stb. 25 Működése nemcsak a Parasztpárt, de a születő politikai rendszer egészének tekintélyét is gyengítette. Hivatali munkáját azzal kezdte, hogy új polgármestert nevezett ki a NB megkérdezése nélkül. A NB-ot mélyen felháborította ez az eljárás. Kijelentették: a törvényhatóság megalakulásáig a polgármesterért is „ők felelősek." 26 Ügy gondolták, hogy a szorosabb együttműködés kizárja, vagy legalább csökkenti az ilyen összeütközéseket. Ezért a főispánt is meghívták a NB üléseire. Azokkal szemben pedig, akik határozottságukat „diktatúrára törekvésnek" minősítették azt hangoztatták: „Bár a bizottság nem közigazgatási szerv, de a város minden megmozdulását figyelemmel kell, hogy kísérje, mivel a demokratikus eszmék megvalósításáért a bizottság felelős." Ennek a felelősségtudatnak egyik kétségbevonhatatlan jele volt, hogy még februárban hozzáfogtak a törvényhatóság összehívásának előkészítéséhez. Hosszú vitát folytattak a bizottsági tagság alapjáról. Végül abban állapodtak meg, hogy először a pártok, azután a szakszervezet jelölhet tagokat. Az öt párt 50 tagot, a Szabad Szakszervezetek 10-et, kilencet pedig „hivatalból" hívnak be. így a régi 138 tag helyett csak 69-ből fog állni az új törvényhatósági bizottság. 27 Komoly nézetkülönbség volt az 1929. XXX. te. értelmezését és az új helyzetből levonandó konzekvenciákat illetően is. A NB „balszárnya" a polgárság és a tisztviselők antidemokratizmusát hangoztatta, míg a „jobboldal" a jogfolytonosságot. 28 Az utóbbi elv itt is vereséget szenvedett. Már az igazságügyi szervek megalakulásánál is kérdéses, mit is értettek az alakuló értekezleten résztvevők magyar törvényeken, miért tartották fontosnak a törvények magyar jellegének hangsúlyozását. E két adat arra enged következtetni, hogy az életindítás polgári vezetői első pillanattól kezdve el kívánták magukat 25 BKML Baja, THB kgy. jkv. 20/1 Kig. 1945. 26 BKML Baja, NB kgy. jkv. 4/1945. és BB vm. Főisp. ir. 6/1945. 27 BKML Baja, NB kgy. jkv. 5/1945. 28 Ugyanott, 6/1945. határolni minden olyan kezdeményezéstől, amely a gyökeres átalakulás irányába mutatott. A régi törvényes keretekhez való ragaszkodás azonban a kibontakozó népi cselekvőkészség korlátok közé szorítását jelentette. Április 11-én a főispán már másfél hónapja volt távol hivatali székhelyétől. Ez ügyben a polgármester Debrecenbe utazott. 29 A főispánnal szembeni ellenérzés tovább fokozódott. A NB — a főispán távollétében — megbízta a polgármestert a törvényhatósági bizottság összehívásával, egy ismert jogászt pedig, ideiglenesen, a tiszti főügyészi feladattal. 30 A törvényhatósági bizottság összehívásának időpontját május 9-re tűzték ki, majd május 12-én de. 10 órára módosították. 31 A főispán bejelentette a thb üléséről való távolmaradását. 32 Ez majdnem egyet jelentett a lemondással. Végre elérkezett a város és a NB történetének is egyik fontos pillanata. Május 12-én de. 9 órakor megnyitották a város felszabadulás utáni történetének első thb-i közgyűlését. Áttekintették az eddig megtett utat, s a fő feladatot a rend fenntartásában és a közellátás biztosításában jelölték meg. 23 Ezzel a NB könnyített is, nehezített is helyzetén. Könnyített annyiban, hogy azoknak a feladatoknak egy jelentős részét, amit ezideig magának kellett ellátni átadta, pontosabban — és ez itt a lényeg — át kellett adnia. Nehezítette viszont azért, mert hatáskörének, súlyának csökkenésével együtt bonyolultabb helyzetben kellett végeznie, politikai értelemben mindazt, ami eddig is a vállán nyugodott. Tudjuk, hogy Miklós Béláék ekkor próbálták végérvényesen vakvágányra futtatni a számukra oly kényelmetlen NB-okat. 34 Szenesére a demokratikus tömegek alkotóvágya és a baloldali pártok — elsősorban a MKP — akkor még jelentőségükhöz mérten foglaltak mellettük állást. A helyi NB sem adta 29 Ugyanott, 16/1945. 30 Ugyanott, 14/1945. 31 Ugyanott, 21/1945. 32 A főispán betegségére hivatkozott, csatolta a tisztiorvos bizonyítványát. BKML BB. vm. Főisp. ir. 239/1945. 33 BKML Baja, THB kgy. jkv. 20/1 kig. 1945. Az alakuló ülés jegyzőkönyvéből részletek BÁLINTNÉ MIKES Katalin: i. m. 310—319. 34 RÁKOS Sándor—SZABÓ Bálint: A pártok állásfoglalása a Nemzeti Bizottságok kérdésében 1945. elején. PtK, 1967, 79. 402
