Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

meg magát. Már április 23-Í ülésükön felvetődött: a NB-nak „kellene vállalnia azt a szerepet, hogy megalkossa a vármegyei thb-ot". Szükségesnek mutatkozott ez a kezdeményezés azért is, mert a vármegye községeiben — állapították meg az ülés résztvevői — lassabban terjed a demokratikus gondolat mint Baján.

35 A vármegyei törvényhatósági bizottság összetételének kérdése majd minden NB ülésen szerepelt. Május 10-én úgy határoztak, hogy a thb vidéki tagjainak sorába a Kommunista Párt 10, a Független Kisgazdapárt 8, a Nemzeti Parasztpárt 8, a Szociáldemokrata Párt 8, a Szakszervezet 6, és a Polgári Demokrata Párt 2 taggal vesz részt. A hat bajai taghely a pártok és a szakszervezet között egyenlő részben osztandó fel. Az alispán arról számolt be, hogy a legutóbbi pártközi értekezlet megállapodásának értelmében a vármegyei thb 42 vidéki és 6 bajai tagból fog állani. Minden község egy tagot küldhet. Ezen felül Jánoshalmáról három, Bácsalmásról kettő, Madarasról egy, Mélykútról egy, Szeremléről egy, Hercegszántóról egy, Bátmonostorról egy, Tompáról egy további tag kerül be a törvényhatósági bizottságba.

36 Bács megye községei — talán az alispán sugalmazására — nem vették jó néven a bajai NB javaslatait. A jánoshalmi NB ülésén az az álláspont alakult ki, hogy Baja ne foglalkozzék a vármegye ügyeivel, mivel azokat a vármegye saját maga kívánja megoldani. Az arányszámok megállapítását is maguknak kívánják fenntartani. Sérelmezték, hogy a megyei thb tagok nem szerepelnek a városi törvényhatósági bizottságban s azok ennek ellenére részt kívánnak venni a vármegye törvényhatóságában.

37 Végül azonban sikerült megegyezni a részletekben és 1945. június 28-án megtarthatta alakuló közgyűlését a vármegyei törvényhatósági bizottság.

38 A sajtó így méltatta a nagy eseményt: „A megye feudális nagyurai a bárók és a rangkórságban szenvedők helyett a nép egyszerű fiai munkások, parasztok és haladó értelmiség 35 BKML Baja, NB kgy. jkv. 19/1945. 36 Ugyanott, NB kgy. jkv. 22/1945. 37 Ugyanott, 24/1945. Részlet BÁLINTNÉ MIKES Katalin: i. m. 323. 38 Kedden tartotta Bácsmegye törvényhatósága a felszabadulás óta első közgyűlését. BH 1945. augusztus 16. — A megye közgyűlésének és közigazgatási bizottságának megválasztott tagjai. BH 1945. augusztus 17. jelentek meg a nép képviseletében."

39 Beiktatták az új főispánt.

40 A Kisgazdapárt ellenében döntött a bajai thb a főkapitány személyét illetően is.

41 A NB megalakította a megye törvényhatósági bizottságát, de már születése pillanatában harcolnia kellett az igazáért.

42 A NB, 1945. évi munkáját értékelve, indokoltan állapította meg, hogy legfontosabb teendője a népi szervek és a törvényhatóságok létrehozása volt. E jelentős alkotások befejezése után mutatkozó pillanatnyi megingás idején alig gondolták, hogy milyen sok, jelentős munka vár még rájuk. Kendfenntartó erők — közbiztonság A front átvonulása, a szovjet csapatok jelenléte egyet jelentett a régi rend erőszakapparátusának felbomlásával, működésének természetszerű megszűnésével. Hihetetlennek tűnt: nincs rendőr, nincs csendőr, nincs katonai parancsnokság, nincs hadsereg. Az uraitól elhagyott közösség azonban nem nélkülözhette javainak, életének védelmét, az annyira vágyott békét és nyugalmat, az éveken keresztül bénító szorongás feloldásához szükséges lélegzetvételt. A háború törvényszerűen fellazítja az erkölcsöket, a régi államgépezet széthullása, a hadviselési jog átmeneti előtérbenyomulása, s nem utolsósorban a szomszédos Jugoszláviával meglevő felemás határviszony gazdag táptalaja volt a közbiztonság veszélyeztetésének. A város új vezetői, majd a megalakuló NB a békés építőmunka, és a jugoszlávokkal kialakítandó jó viszony feltételeként szorgalmazta a helyi erőszakszervezet gyors és hatékony kiépítését. A formát az 1918—19-es forradalmak tapasztalatai szolgáltatták.

43 Láttuk, hogy a felszabadulás után rövidesen megalakult a polgárőrség —akárcsak 1918-ban —, nyilván a város polgári rétegeinek kezdeményezésére, majd 39 MEZEY Mihály főispánt beiktatta a bajai törvényhatóság. 40 BKML Baja, THB kgy. jkv. 20/1 kig. 1945. 41 SÓHAJDA Antal: Bács-Bodrog vármegye államrendőrségének megszervezése. BH 1945. március 14. *

2 BKML Baja, NB ir. 578/1945. 43 GERGELY Ferenc—KŐHEGYI Mihály: A Pécs—Baranya —Baja háromszög történelmi problémái 1918—21 között. In BODOR Jenő szerk.: Proletártavasz. Kecskemét, 1969. 148. 403