Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

ilyen határozatokat nincs jogában hozni.

140 A klérus a polgári demokrácia felülről, mérsékelt reformokkal történő megvalósítását is ellenezte. Jól tudta, hogy egy mérsékelt földreform is az uradalom rovására történne. Ellenezték Magyaiország államformáját is. Legitimista alapokon álltak, Kalocsa papsága, a főkáptalan papjai, a jezsuita rendház tagjai, a járás plébánosai és káplánjai március közepéig nem is tették le az esküt a köztársaságra.

141 A papságon kívül az ellenforradalmi erők táborába tartozott a tanító-értelmiség. A papokkal egyetemben a polgári tanárok is megtagadták az eskütételt a köztársaságra.

142 Az érsekség jobboldali, a polgári demokráciával szembeni politikájához közel álltak a tanácsban és hivatalokban maradó közigazgatás emberei. Saját osztályérdekei ellenére a papság feudálisklerikális céljait szolgálta a csökkent létszámú, de még mindig jelentős számú agrárproletárt és törpebirtokost tömörítő Keresztény Munkásegyesület.

143 A klérus most is gondot fordított arra, hogy az agrárproletárok között tömegbázist teremtsen magának. Februárban, az osztályellentétek éleződése idején, a Búza Barna-féle földreform helyi eseménnyé válása előtt az október végi elégedetlenkedők leghangosabbjainak Kalocsán 280, a környékén 2500 kat. h. földet adott bérbe az érsek.

144 A papság presztízsét növelte, hogy az itt állomásozó volt 23. gyalogezred, most 6. magyar gyalogezred IV. zászlóaljának (22 tiszt, 165 legénységi állományú katona) tisztikarát sikerült teljes egészében a befolyása alá vonni. A tisztek szocializmus ellenes beszédet tartottak a legénységnek, s a bizalmi-férfihálózat, a katonatanács működését lehetetlenné tették.

145 b) A politikailag passzív rétegek A két pólust képviselő papság és a szociáldemokraták között Kalocsa nagyszámú kispolgári elemei álltak. Közös jellemzőjük volt, hogy a Berinkey140 Uo. 141 B-Km. Kalocsai j. föszb. ir. 6224/1918. 142 Uo. 143 KN. 1919. febr. 1. 43. évf. 5. sz. 1. old. 144 KN. 1919. febr. 22. 43. évf. 8. sz. 2. old. kormány kisiparost, kiskereskedőt, kisgazdát és kispolgári értelmiségit támogatni akaró politikáját fogadták el, de többségük a kormányt legfeljebb csak lojalitásával támogatta. A háború utolsó éveiben megszaporodó rekvirálások a birtokos parasztságot érzékeny pontján érintették. Ezért a gazdag- és középparasztság egyike volt azoknak a rétegeknek, akik a háború végét, a termelés zavartalan beindítását leginkább kívánták. A polgári demokratikus forradalom ezt lehetővé tette, újabb rekvirálások nem zavarták a termelést. Ezzel magyarázható, hogy aktivitásuk a háború befejeződése után csökkent. Politikai állásfoglalásukat sajátos kétarcúság jellemezte. Egyrészt élt bennük a föld iránti vágy, de egy radikális, kártalanítás nélküli földreformot, mely az agrárproletárokat is földtulajdonhoz juttatta volna — vetélytársat látva bennük -— tulajdonosi szemléletüktől determinálva határozottan elutasítottak. Egyrészük Nagyatádi Szabó Istvánt fogadta el szószólójának, aki ugyan a nagybirtok felszámolása mellett volt, de elsősorban a gazdagparasztság érdekében, a nincstelen és szegényparasztságot hajlandó lett volna kihagyni a földosztásból.

146 A forradalom mindenirányú, különösen szocialista tendenciájú továbbfejlesztését ellenezték. A szociáldemokratákkal is szembenálltak, ellenséges érzelmeiknek egy népgyűlésen hangot is adtak. De nem csatlakoztak a jobboldali reakcióhoz sem; igényük, a mérsékelt földreform végrehajtásának óhaja, találkozott a kormány földreform-programjával.

147 Passzív politikai magatartást tanúsítottak a kisiparosok, kereskedők, polgári értelmiségiek. A kisiparosok jelentős része közvetlenül kapcsolódott az érseki uradalom gazdasági mechanizmusához, arról azonban ezekben a hónapokban nincs adatunk, hogy politikailag is a papság szélsőjobboldali irányvonalát követték volna. A kereskedőkkel együtt mind a jobboldaltól, mind a szociáldemokratáktól elhatárolták magukat. Ugyanakkor bizonyos jelek arra mutatnak, hogy — legalábbis egy részük — most is közelebb állt a konzervatív érseki politikához, mint a baloldalhoz. A Kalocsai Néplap februárban úgy emlegeti az 145 PI-Arch. MT. Táviratok. Pest m. 606. f. Közli: Kalocsa és vidéke 1918—1919. i. m. 41. old. és KN. 1919. febr. 8. 43. évf. 6. sz. 1. old. 146 A Kisgazdapárt programját ismerteti MÉREI: i. m. 188— 193. old. 147 KN. 1919. márc. 15. 43. évf. 11. sz. 3. old. 331