Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

ülésező Ipartestületet, mint a soronlevő választásokon potenciális támogatóját.

118 Az egyházi befolyás alatt kevésbé álló közalkalmazott értelmiség is elutasította a szociáldemokraták közeledését,

149 de az ellenforradalmi blokkhoz s a kisgazdákhoz sem csatlakoztak.

150 Ezek a rétegek Kalocsa keresőinek 1/3-át tették ki, politikai passzivitásuk mellett közös vonásuk volt, hogy a szocialista forradalom lehetőségétől idegenkedtek. c) a Szociáldemokrata Várt és a Munkástanács megalakulása és tevékenysége Az élet minden területére kiterjedő papi befolyás miatt a munkásmozgalom szerveződése Kalocsán az országosnál lényegesen vontatottabban haladt. 1904—1906 között alakult ugyan 3 szociáldemokrata szakcsoport, de ezek kevés embert tömörítettek, s a klérus támogatta keresztényszocialista mozgalom mellett a munkások között sem fogantak meg igazán a szociáldemokrata eszmék. Az agrárproletárok között méginkább nem. A baloldal szerveződésének az országos állapotokhoz viszonyított fáziskésését jól bizonyítja a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete megalakulásának időpontja. 1918. november 24-én Budapesten a Kommunisták Magyarországi Pártja alakult meg, Kalocsán ugyanezen a napon a Szociáldemokrata Párt. A. köztársaság kikiáltása kapcsán a szociáldemokrata szakszervezeti mozgalommal kapcsolatban állók és azzal szimpatizálók november 24-én ugyanis népgyűlést tartottak. A népgyűlés szónoka Kecskés Pál budapesti szociáldemokrata munkás volt, aki az országos pártvezetőség megbízásából a párt programját ismertette. A népgyűlés után Kecskés agitációjára Csupó Imre cipész vezetésével megalakult a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete.

151 1918 decemberében a szociáldemokraták tehát még nem jelenthettek számottevő erőt, a párt csak 1919 februárjára nőtt olyan szervezetté, mely az ellenforradalmi blokk erőivel szemben felvehette a harcot. Csak 1918 január közepén érkezett Kalocsára Szabó 148 KN. 1919. febr. 1. 43. évf. 5. sz. 1. old. 149 KN. 1919. márc. 15. 43. évf. 11. sz. 3. old. 150 KN. 1919. márc. 22. 43. évf. 12. sz. 2. old. 151 KN. 1918. nov. 30. 42. évf. 48. sz. 3. old. Károly a pesti Munkástanács egyik tagja, akinek intencióira a Szociáldemokrata Párt hozzálátott a baloldali erők megszervezéséhez. Január végén megalakult a Földmunkások Szociáldemokrata Szakszervezete.

152 Kalocsán ez volt az első olyan progresszív szervezet, amelynek a tagjai mezőgazdasági munkások közül kerültek ki. A szakszervezet soraiba tartoztak azok az agrárproletárok, akik legkevésbé kötődtek az érsekséghez, azok a kubikosok, akik a papi városból már a háború előtt kimozdultak, s vándorlásaik során, fővárosi munkahelyeiken már korábban kapcsolatba kerülhettek baloldali nézetekkel. Február 23-án a kereskedelmi alkalmazottak és a magántisztviselők léptek a Szociáldemokrata Pártba Lukács Márton (=Schiffer Márton, aki 1905-től Valkányi társa) és dr. Fodor Herman ügyvéd vezetésével.

153 Körülbelül 30 taggal csatlakoztak a szociáldemokratákhoz a húsipari dolgozók.

154 Március 8-án a bőriparosok alakítottak szakszervezetet, s léptek be a Szociáldemokrata Pártba.

355 A cipészek, suszterek foglalkozásuknál fogva kevésbé függtek az érseki gazdaságtól, másrészt a Szociáldemokrata Párt vezetője, Csupó Imre is bőriparos volt, s befolyással bírt társai között. Ezzel magyarázható, hogy az iparosok többségével szemben Kalocsa viszonylatában a leghaladóbb szervezethez csatlakoztak. A kalocsai Szociáldemokrata Párt törekvései, az agrár- és ipari munkásság céljai jelentősen eltértek az elnyomott dolgozó osztályoknak a korral foglalkozó történeti irodalomban feltárt és bemutatott törekvéseitől. Mérei Gyula szerint december végétől a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták vezette munkásság már szocialista tulajdont követelt.

156 Hajdú Tibor írja, hogy a munkásság „szocializálási mozgalma 1919. január 3—7 között, a kormányválság napjaiban tetőpontra ért".

157 Mészáros Károly az őszirózsás forradalom parasztpolitikájáról értekezve megállapítja, hogy november végén fordulat állt be a parasztság tömegmozgalmának jellegét illetően. 152 KN. 1919. jan. 25. 43. évf. 4. sz. 2. old. l5;t KN. 1919. márc. 1. 43. évf. 9. sz. 1. old. 154

B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 1304/1919. 155 KN. 1919. márc. 15. 43. évf. 11. sz. 3. old. 156 MÉREI: i. m. 86. old. 157 HAJDÚ Tibor: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom. Bp. 1968, Kossuth Könyvkiadó 471 p. 252. old. 332