Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

gyógyszerész nevével pedig, mint keresztapáéval találkozhatunk ugyanitt. 1765-ben a piaristák kapták meg a patikát. Ez évből származik az érseki levéltár uradalmi számlái között található 150 forintos tétel a gyógyszertár fenntartási költségeire. Gregori János gyógyszerész 1779-ből kelt latin nyelven írt okirat kivonatát szakmatörténeti szempontból érdekes megemlíteni: hogy nem az orvos végezte a gyógyszerészi mesterséget, hanem a betegek kezelését, az orvosi teendőket is a gyógyszerész látta cl. így szól magyar fordításban a patronáló érsek levele, melyet a prágai egyetemnek írt: ,,. . . jelen írásunk felmutatója a csehországi Hradekből származó Gregori János, nőtlen, a mi érseki székvárosunkban a gyógyszerészi teendőket három év és öt hónapon át ellátván az ő szaktudásának és tapasztaltságának olyan kiváló jelét adta . . . elhatároztam, hogy a nemes orvosi facultást hivatalosan és illetékesen is megkeresem, hogy tekintetbe véve a megdicsért érdemeit, valamint az én közbenjárásomat, először is fölmentés adassék neki a szükséges kollégiumok látogatása alól, másrészt annak idején ezen nemes orvosi, tiszteletre méltó doctori gradusba való promoveáltatását, amennyiben lehetséges minél előbb, keresztül vinni kegyeskedjék . . . (aláírás Gróf Batthyány József kalocsai és bácsi érsek." Az országos levéltárban Gregori után az 1780-as években Agnelli István, majd 1790-ben a piarista Langart György nevét találjuk, aki a rendházban lakó „famulus apothecarius"-ként van említve. A piaristák 1798-ban eladták a gyógyszertárat 4300 forintért Schukovits Istvánnak, bár már évekkel korábban az nyilvános patikaként működött. A gyógyszertár megnyitásának időpontja mégis ismeretlen. Az 1792-es évet írják a Gyógyszerész Naptárak, Evkönyvek, alapítási év gyanánt. Neve eredetileg „Gyógyszertár a Magyar Címernél" volt és 1862-ben Sinkovits Ferenc a tulajdonosa, kezelője pedig Kostyák János. (Sinkovits Ferenc nevét éveken keresztül hol Linkovits-nak, hol Dinkovits-nak írják a Gyógyszerészi Evkönyvek és Naptárak.) 1873-ban már Horváth Károlyt, mint bérlőt említik 1882-ig. Az 1885 évi Gyógyszerészek Zsebnaptára már a patikát „Magyar Korona" néven tartja nyilván, melynek tulajdonosa Bakos Jenő. A gyógyszertár később a Közgazdasági Bank tulajdonába került és bérlők kezelték, majd 1950-ben az államosítás után megszüntették. A második, „Őrangyal" néven létesített kalocsai gyógyszertár felállítási idejét a Gyógyszerészi Naptárak 1894 és 1895 évre írják, pedig csak 1896-ban nyitotta meg azt a jognyertes dr. Jovitza Sándor. A megnyitásnál jelen volt Dr. Hirkó vármegyei, dr. Ringenbach járási és dr. Szabó Ferenc városi orvosok, valamint Földváry főszolgabíró, mint a bizottság tagjai. Dr. Jovitza után bérlője, ifj. Doby Jenő, majd 1905-ben Ligeti Ernő lett a patika tulajdonosa, melyet az államosításkor 12/44 számmal vettek be a megyei hálózat patikáinak sorába és ma is működik. Katymár nevével oklevélben először 1388-ban találkozhatunk Kachmar néven. Egy későbbi feljegyzés szerint: , ,. . . 1598-ban Kachmar szerb faluból a lakosság Esztergom vidékére kéretvén, oda költözött. . ." Déli dombján a törökök palánk várat építettek. Az 1699-es bács-megyei összeírásban már nem szerepel, 1714 után benépesült, több bunyevác család is ide települ. A katymári patikát „Szűz Mária" elnevezéssel 1893-ban Marcell Elemér alapította. Erről Torma Sándor ottani gyógyszerész adatközlő levelének néhány sorát idézem „... a patika egyik fiókjának alján akövetkező feljegyzést találtam: 1893 dec. 6-án nyílt meg Katymáron a gyógyszertár. (Aláírás) Kerekes Antal gyóggyszerész." 1897-ben Posch Alberté lett. Felszabadulás után a patika már 1948 decemberében állami kezelésba került, és a volt bérlője, Móczár Gábor maradt továbbra is vezetője 1961-ben bekövetkezett váratlan haláláig. A gyógyszertár jelenleg 12/45 számmal működik. Kecel a török megszállás után elhagyott pusztaként szerepel. 1734-ben gróf Patasich Gábor kalocsai érsek szabadalom levele községgé emelte a több pusztából egyesült települést, ahova Miske község jobbágy lakói is tartoztak. Első gyógyszertárának létesítése Dr. Elefánt orvos nevéhez fűződik, akinek már 1890-ben házipatikája volt itt. Mikor Értékes Lajos gyógyszerész Soltról Kecelre került, a házigyógyszertárát nyilvános közforgalmú gyógyszertárrá fejlesztette és „Szentháromság" névvel jelölte. A patikát az államosítás után megszüntették. A második gyógyszertár felállítására az 1930-ban meghirdetett pályázat alkalmával Rádóczy Gyula kapott jogott. 1943-ban Rádóczy átköltözött Kiskunhalasra, „Szent Rókus"-ról elnevezett gyógyszertárát pedig bérbe adta Csapi Lajosnak. Államosításkor Csapi gyógyszerész feleségét nevezték ki a most már 12/47-es, ma is működő keceli gyógyszertár vezetőjévé, Csapi Lajos pedig a két év múlva létesített császártöltési patikába került vezetőnek. Kelebia szőlő és gyümölcsös kertjeivel kedvelt nyaralóhely. Gyógyszertárát Bodóky Ida 1932-ben létesítette „Megváltó" elnevezéssel. Államosításkor Tormory Elemért nevezték ki a gyógyszertárba vezetőnek és a jelenleg is működő patikát 12/48 számmal jelölték. Kerekegyháza azelőtt Jászkerekegyháza, vagy Kunkerckcgyháza néven volt ismert. A XV. század közepén földesúri birtok volt a Dávidházi család kezén. A török időkben teljesen elpusztult. A XVIII. században a környező kun településekből fokozatosan újra benépesült úgy, hogy 1858-ban már önálló községgé nőtt. Gyógyszertárát 1894-ben alapította Ruttkay Lajos és „István Király"-ról nevezte el. Ruttkay a patikát 1907-ben bekövetkezett haláláig vezette. Utána három bérlő kezelte a gyógyszertárat 1925-ig, amikor leánya, Ruttkay Hona gyógyszerész vette át és vezette még az államosítás után is egy évig, már 12/49-es számmal jelzett és ma is működő gyógyszertárat. Kiskőrös évszázadokig pusztaként szerepelt. 1718-ban a Wattay család tette lakott településsé a felvidékről idetelepített tót családokkal. 1785-ben elnyert vásártartási joga következtében csakhamar mezővárosi rangra emelkedett. Hazánk nagy költője, Petőfi Sándor által lett híressé, akinek márványtáblával jelölt szülőháza ma már múzeum és idegenforgalmi nevezetesség. 168