Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

A régi problémának számító vagyonkicsempészést a feljelentőnek ígért 1/3 résszel próbálják megakadályozni. Kecskeméti görög kereskedők magyar nyelvre fordított vallásos könyveket adnak ki,

239 melyeket azután a görög vegyeskereskedésekben árulnak. A sziatisztai származású Papp családból származott és Kecskeméten élt a jelentős görög író: Zavirasz György.

240 A magyar nyelv használata mellett a görögök anyanyelvük megőrzésére is törekedtek. E célból a Kecskeméten élő családok gyermekeik számára 1793—1881-ig görög iskolát is tartottak fenn. A Helytartó Tanács 1795. január 30-i rendelete intézkedik: ,,. . . auf Kosten der Griechischen Kirchten gemeinden das Amt eines oberdirektors zu Beaufsichtigung der 17 Griechischen Schulen zu errichen. Die in der Urkunde erwähnten Ortschaften sind folgende: Békés, Belényes, Eger, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Komárom, Miskolc, Nagyvárad, Oravicza, Pest, Tokaj, Újvidék, Ungvár, Vác."

241 Minden iskola, templom rendelkezett kisebbnagyobb könyvtárral, amelyek nemcsak vallásos tárgyú könyveket tartalmaztak. Fennmaradtak a miskolci, kecskeméti és egri egyházközség könyvei. Kecskemét a görög egyházközségi könyvtárak között a budapesti után a második helyen állt, ahol a 18 magyarországi görög nyomtatvány közül 4 volt található.

212 A könyvtár állománya a II. világháborúban legnagyobbrészt elpusztult. A görögök hazájuk felé a magyar kultúra közvetítői voltak. ,,A Nyugat Macedóniai görög nyelvhasználat ma is ismer néhány magyar közvetítésű eredetű szót: szalvéta, firhang, nyakravaló, amelyet telepeseink az innen hazaküldött tárgyakkal juttattak szülőföldjükre. A hazánkból visszatérő telepesek nem egyszer magyarországi ruhaviseletet is magukkal vittek." 239 Rozandi Apostol, Miskolczi István és Miklós művei. HAJNÓCZY im. 15. 1. 240 pÜVES Ödön: Zavirasz György irodalomtörténeti művének kézirataihoz. AT 5 (1958) 3—4 sz. 241 HORVÁTH Endre: Griechen in Ungarn. (Angaben zur Geschichte der Ungarischen Nationalitätpolitik.) Pester Lloyd 6. November 1938. 17. 1. 242 FÜVES Ödön: Egy pesti görög könyvtára 1820-ban. M Kszle. 82. (1966) 3. 246. 1. A kecskeméti görögkompánia pecsétje 1786-ból The seal of the Greek merchant company from 1786. Печать кечкеметской греческой компании в 1786-ом году A török alattvalók bevándorlása az 1774. évi hűségeskürendelet után véget ér, újabb elemek nem frissítették fel a bevándorolt macedón kereskedelmet s így a fentiekben vázolt elmagyarosodásuk hosszú évtizedekig tartó folyamata jelentősen meggyorsult. 1812-ben Kecskeméten 28 kereskedő volt, ezek közül 3 nő, akik férjük üzletét vezették, feltehetőleg addig, míg fiúgyermekük el nem érte a 24 éves életkort, mely önálló kereskedés folytatására alkalmassá teszi.

243 Mivel a kompánia még mindig a földesúrral kötött szerződése alapján kereskedett, a nem kompánia tagokat (7 kereskedő) kötelezte a város elhagyására. A 28 kereskedőnek összesen 14 legénye és 6 inasa volt. A személyzet csökkenése is tükrözi a kereskedés beszűkülését, társas kereskedést is csak 7 kereskedő folytatott. A kereskedők egy része már ekkor vagyonából élt, többen pénzkölcsönzéssel foglalkoztak, így a boltok száma is csökkent, 13 volt a városban 1812-ben. Saját házzal 22, szőlővel 5, földdel 2 kereskedő rendelkezett. A 28 családnak igen jelentős számú, 90 gyermeke volt, s a 45 fiúgyermek már önmagában biztosította a kereskedők utánpótlását. 1825-ben 114,1869-ben 143 görög élt a városban.

244 A görögök már a XVIII. század végén annyira 243 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. IL cs. 385—386. f. 1812. ápr. 27. 244 HAJNÓCZY Iván: Görögök hazánkban és városunkban. 6—7. 1. 66