Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

hozzátartoztak a városhoz, hogy mikor a piarista és református iskoladrámákat ,,. . . magyarítják sőt kecskemétiesitik . . . megtűzdelik korabeli népies alakokkal (pásztor, betyár, cigány, zsidó, görög kereskedő) . . ,"

245 Az osztrák iparcikkek fogyasztására kényszerített Magyarország átmenő kereskedelme a XVIII. század végén majdnem megszűnik, így a magyarországi görögség a merkantilista iparvédő politika gátjai közé szorulva külkereskedelmi jelentőségét elvesztve a belföldi gyártmányok eladójává válik. Már nem jelentenek olyan nagy veszélyt a magyar kereskedőkre sem, akikkel együtt indítanak harcot a közös veszedelem, a kereskedésben helyüket elfoglaló még ügyesebb kereskedőréteg ellen.

246 A görög szabadságharc győzelme után egyesek visszatértek a felszabadult hazába, s így még jobban meggyorsult az ittmaradtak beolvadása. 245 KÁLMÁN Lajos: Az ethnografiai szemlélet kialakulásának előzményei és kezdetei Kecskemét múltjában. Tanulmányok Kecskemét múltjáról. Kecskemét 1968. 175. 1. 246 BKmL. KvL. Gör. kel. egyh. ir. I. cs. (1704—1790) 371. f. 67