Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

szett el, nekünk bizonyosan írja és nevük szerint papirosra feltenni, halljuk, hogy hárman Törökök mégh életben volnának, kérjük kglmeteket tovább való szolgálatunkért, azokkal is közöllye ezen levelün­ket és írás szerint tegye fel mindnyáját, mind a két részrül kik vesztenek el. . . . Jóakarói: Csamasir Ibrahim Bassa. Osman Aga Feirvári, Hassan Bassa Feirvári. U. i. A Törökök írják megh a Sarzitaki Abáját el atták-é vagy sem? és kinek attak írja megh." 111 Ebből a levélből már kiderül, amiről sok más levél­tári adat is tanúskodik, általában már a helyet ismerő kereskedők hívják be többi társaikat. Itt is ez a helyzet, az éppen Szegeden levő, Kecske­méten áruló törökök küldhették Kecskemétre honfi­társaikat, akik a szegedi parancsnok levelével s sze­gedi társaik árujával jöttek a városba. Amikor a gyászhír hallatára az általuk bajba kül­dött társaikról tudakozódnak, rögtön a velük küldött áruról is érdeklődnek. Azt nem lehet kideríteni a források alapján, hogy ebből az 55 kereskedőből hány volt a görög, de hogy voltak köztük az bizonyítja, hogy külön is tudako­zódnak utánuk. A kecskeméti görög egyház levéltárában talált leg­régibb okmány az 1708. május 12-én kelt kompánia alapító s^er^ó'dés. 112 „1708. május 12-én mi kecskeméti árusok — én Túra Mihály társaimmal Kosztasszal és Hadzi Já­nyisszal együtt, és én Kirósz, Hadzi Tzimóra társam­mal és Pugtópulosz Jorjisszal, és én Hadzi Jorjisz tár­sammal Mihállyal és Argirisszcl együtt, és én Pitzura Miska apósommal, és én Tijani Misziosz társaimmal Dimosszal, és én Varszamisz társammal Nikosszal és Sztámosszal, és én a sziatisztai Dimosz társammal Miszuval és Damaszku Jorjisszal, és én Kaplanyisz társammal Jányisszal és Dimosszal, és én Jorjisz társammal Jányisszal és Pátzosszal — elismerjük azt, hogy megegyeztünk és kompániát al?kítottunk j óra­rosszra, hogy először is egyességben éljünk egymás­sal javunkra, és hogy útközben, bárhová megyünk, és eltörik egy szekér vagy — amitől Isten óvjon — 111 HORNYIK: Kecskemét története ... IV. 415. 1. 161. sz. tanár munkája. Idézte: HAJNÓCZY im. 9. 1. 112 Kecskeméti görög egyház levéltára. Jegyzőkönyv I. kötet 1. lap. Az átírás és fordítás HORVÁTH Endre dr. egye­temi tanár munkája. Idézte: HAJNÓCZY im. 9. 1. más bajban, ha valamelyikünk ott van és nem vár: ha pasa (=-: gazda), fizessen 24 forintot, ha segéd, fizessen 12 forintot és 12 botot üssenek rá. Ha valaki csúnyán szitkozódik, feleljen a legényekkel együtt. Aki az úton elalszik, 6 forintot adjon. 1 la valamelyik segéd kikerül uraitól, 12 forintot . . . adjon az elnök­nek. Akinek nincs társa és közöttünk talál, jc>l van; ha ellenben idegent talál, adjon 50 forintot a kom­pániának. Én is Sztamosz elfogadom a fentieket és pecséte­met nyomom rá. [Ugyané szövegű záradékkal] Túra Mihalisz. Trapadzi Mihálisz. Arjirisz. Kapla­nyisz Dimosz. Pitzura Miszikasz. Petru Jorjisz. Di­[mu] Theodorosz. Jorjisz. Kirósz. Sziatisztai Dimosz. Varszamisz. Nikosz. Miszia Jorfisz. Talli Dimosz. Peju Nikosz." A szerződésen (a görögök egyéb hivatalos irata­ihoz hasonlóan) a görög kereskedők alkalmazták pecsétjüket. A pecséten a név kezdőbetűin kívül egy pajzsban az illető kereskedésének szimbóluma is rajta volt. A pecsétek feltehetőleg gyűrűspecsétek lehet­tek. A szerződésben tehát 26 görög kereskedő egymás támogatására kompániát alapít. Az 1707-es rácdúlás után a szegediek levele szerint (ezek kifejezetten törökök, mohamedánok voltak) csak három török maradt életben. A szerződésben egyetlen kifejezetten török név nincs, csak görögök. A görög kompánia megalakulásától számított egy hónapon belül már említést nyer II. Rákóczi Ferenc fejedelem védőlevelében. A fejedelem feltehetőleg csapatai ellátása érdekében ad megbízatást három görög kereskedőnek: 113 „Passusunk exhibéáló Kecskeméti Görög Compa­niabeli ugyan Kecskeméten lakó Görög Miskanak, Görög Demeternek és Görög Kirónak Kegyelmesen meg engedtük, hogy hűségünk alatt lévő akármely helyekben az Szabad Kereskedést folytathassák, ad­hassanak, vehessenek. Kikhez képest felyül meg neve­zett Lovas és gyalog Hadi Fő és Vice Tiszteinknek directiojok alat levő Kőz Hadainknak, ugy más akár mely rendbeli híveinknek Serio és Keményen pa­rancsollyuk meg nevezett kereskedőket alá s fel jara­113 Feltételezhető, hogy az illető görögök Karácson Sándorhoz hasonlóan II. Rákóczi Ferenc hadseregszállítói voltak. Karácson Sándorról Bánkúti Imre megállapítja, hogy a Rákóczi szabadságharc idején harmincadbérlő, hadsereg­szállító és rézexportőr volt. L. BÁNKÚTI Imre: A németi görögök Tokajba telepítése 1705-ben. T. Szle 1969. 209. 1. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom