Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Ambrus B.: Kecskemét papír szükségpénzei

AMBRUS BÉLA KECSKEMÉT PAPÍR SZÜKSÉGPÉNZE I 1919-es s^ükségpén^ek Alt alános pénzügyi helyzet Az I. világháború után a minden gazdasági erőforrástól megfosztott ország egy előrehaladott és egyre gyorsuló infláció színterévé vált. A nemzetközi gazdasági vérkeringésből kiszakadt ipari, kereskedelmi kapcsolatok korlátozásai miatt a nyersanyag és áruhiány a gazdasági életünk csaknem teljes dezorganizációját eredményezte. A széthulló Monarchiából leváló utódállamok lebélyegezték a közös pénzt. Az Osztrák—Magyar Bank nem kívánta és képtelennek mutatkozott bankjegyekkel ellátni az országot. Közben a cseh intervenciós megszállás fenyegetésére, majd a trianoni döntés kedvezőtlen előjelei hatására leszerelték a körmöcbányai pénzverdét és berendezésének mozgatható részét Budapestre menekítették, amely szétszedett állapotban, ládákban hevert különböző raktárakban. A körmöcbányai és bécsi váltópénzverés kiesése következtében egyre erőteljesebben jelentkezett az aprópénzhiány. Még a Károlyi kormány foglalkozott a pénzverőnek először Gödöllőn, majd Budapesten való felállításával, de a feladatot a tanácskormány hajtotta végre. Első teendői közé sorolta a csepeli pénzverő felállítását és az elavult körmöci gépeken hallatlan gyorsasággal megkezdte először a 20, majd 10 filléres vaspénzek verését. Az országos méretű váltópénzhiány dörömbölő igényét — amelyet az egykori újságok, okmányok tömegesen érzékeltetnek — a csepeli pénzverde termelése nem győzte kielégíteni. A Pénzügyi Népbiztosság az újonnan megszervezett pénzügyi hálózatának kiküldöttei, továbbá a szocializált üzemek, gyárak munkástanácsai aprópénzt sürgető kérései mellett találunk hasznos gyakorlati tanácsokat is. Ezek között figyelemre méltónak tekinthetjük a győriek csekkrendszer bevezetése ajánlatát és a számtalan helyről érkezett papírszükségpénzek nyomatását, átmeneti forgalmazását.

1 A helyi szükségpénzek nyomattatásának engedélyezésére küldött budapesti és vidéki táviratok, személyes, rövid úton való tárgyalások ösztönzésére a kísérletképpen bevezetett és jól bevált papírszükségpénz használata alapján a Pénzügyi Népbiztosság elkészítette szükségpénzek kiadására vonatkozó szabályzat tervezetét.

2 Mire annak szétküldésére került volna a sor, véget ért a 133 napos proletárdiktatúra. Addig is a fővárosi és vidéki szükségpénzkiadások gyorsasága komoly eredményekre vezetett és ha nem is általánosan, de a legexponáltabb termelési helyeken lokalizáltan sikerült ellensúlyozni a katasztrofális méretű aprópénzhiányt. Ez egyúttal az infláció gyorsaságának csökkentését is eredményezte. A lakosság elégedetlensége és az ezt kihasználó ellenpropaganda működése az ipari centrumokban, a vidéki mezőgazdasági bázisokban jelentkezett legerősebben. Ezért születtek meg a szükségpénzek Budapesten kívül Debrecenben, Győrben, Szegeden, Sopronban stb. helyeken. Ilyen centrális helyzetű volt Kecskemét városa is, ahol elementáris erővel jelentkező bérkitizetési, vásárlási zavarok enyhítésére kerestek megoldást a szükségpénz megjelentetésével. 1 Országos Levéltár, PM. L. 1. VI. 31—33, 40—43. K. 255. 3999. 2 OL. L. 255—1919/7893. 373