Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Bárth J.: Adalékok az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc kalocsai történetéhez

gyalázatos vér megfertőztet, fű azon helyen ne teremjen, soha esső és harmat ne szálljon rá örökké. Ellenben áld meg a szabadság szent honában küszködő hazafiakat, — és ha drága verőknek omolni kell omoljon az a megáldott földre, hol örökös nefelejts, a haza fogyhatatlan hálájának nefelejts virága virul. Fel tehát, fel népek ezen szent harczra, hí benneteket a haza, hí az igazságos Isten, hí maga az üdvözítő . . . Bízzatok az Istenben. Bízzatok ügyetek szentségében. Bízzatok a kormányunk élén álló Dicső férfiúban, ki már iddigis olly szép győzelemre vitte a szabadság ügyét, — ha Isten Kossuthot élteti, és éltesseis, akkor diadalunk, csak nem annyi, mint bizonyos. Imádkozzatok tehát ő érte, ne a zsarnok királyért. Amen." A^ érseki és a káptalani uradalom 1848/49-ben 1848 tavaszán az úrbéri viszonyok eltörlésének híre változásokat idézett elő a kalocsai érseki uradalom, valamint a kalocsai káptalani uradalom gazdálkodásában és munkaszervezésében is.

88 Az eddigi ingyenes munkaerőforrás, a jobbágyi robot megszűnt. Helyette bérmunka- és ledolgozási formák bevezetéséről kellett gondoskodni, valamint nagyfokú munkaerőtakarckossági intézkedések bevezetése is szükségessé vált. 1848. március 27-én a kalocsai érsekuradalmi prefektus utasítást küldött tisztjeinek a robot megszűnése miatt előállt helyzet megoldására. Elrendelte, hogy minden uradalmi tiszt, legyen 2 vagy 4 „ló porcziója", ezentúl a saját lovain köteles az uradalomba járni. A kocsmárosok és csaplárosok iránt úgy intézkedett, hogy ezentúl saját erejükből szállítsák az uradalmi pincék borát és pálinkáját kocsmáikba. Л fuvarok kímélése érdekében engedélyezte a tiszttartóknak, hogy az uradalmi épületeken vagy környékükön kisebb (25 Ft-ig terjedő) javításokat külön bejelentés és engedelemkérés nélkül helyi mesterekkel is végeztethetnek. A jobbágyfelszabadítással munkanélkülivé vált robothajtók iránt úgy rendelke!<M A kalocsai érseki uradalom helységei 1848-ban: Mezővárosok: Kalocsa, Hajós. Falvak: Foktő, Nádudvar, Csanád, Sükösd, Szentistván, Szeremle, Csávoly, Miske, Bogyiszló. (A bácsi uradalom helységei: Bács, Bácsújfalu, Derony.) A kalocsai érseki uradalomból 1835-ben kivált kalocsai káptalani uradalom falvai: Kecel, Császártöltés, Géderlak, Szentbenedek, Dusnok, TJszod. zett, hogy „uradalmi munkára és leginkább pinczékbe pintérek mellé dologra ideiglenesen alkalmazandók".

89 Ezek az emberek azonban valószínűleg nehezen törődtek bele sorsukba, mert a következő hónapokban sorra jöttek a panaszok az uradalom egész területéről, hogy a volt robothajtók „béresek lenni nem akarnak". A válasz mindig ugyanaz volt: június végéig fizessék ki bérüket, és utána bocsássák el őket.

90 A káptalani uradalom még határozottabban bocsátotta el hűséges robothajtóit. A március 29-én tartott káptalani gazdasági ülésen március utolsó napját jelölték meg szolgálatuk végéül. Más munkaterületen való alkalmazásukról szó sem esett.

91 A robot és a dézsma eltörlése miatt az uradalmak jövedelmei erősen megcsappantak, ugyanakkor egy sor vezető tisztség feleslegessé vált. Az érseki uradalomban az év végéig minden tiszt megkapta a bérét, sőt ekkor a zavaros viszonyok miatt még egy negyedévre meghosszabbították alkalmazásukat. Csak 1849. március 25-én adta ki az érsek régóta ígérgetett és nagy változásokat tartalmazó rendeletét. Az elküldött írnokokon kívül 8 felelős beosztású embert bocsátott el az uradalom három felső kerületéből. Volt köztük: alügyész, másodszámvető, sebész, ispán, erdész. A legnagyobb szervezeti átalakítást az jelentette, hogy megszűnt a szentistváni tiszttartói hivatal. A hozzátartozó falvak határában kevés volt a házi kezelésű majorsági föld, így a robot és dézsma megszűntével lecsökkent feladatokat a kasznár is elvégezhette. Az elküldött tisztek többsége — idősebb lévén — nyugdíjat kapott. A megmaradtak feladatköre megnőtt, bérezésüket viszont a széna- és szalmajuttatás mennyiségének és rendjének megváltoztatásával csökkentette az érseki rendelet.

92 A káptalani uradalom tisztjeinek sorsa az érsekuradalmiakénál gyorsabban fordult rosszra. Az 1848. március 29-én tartott káptalani ülés határozatot hozott arról, hogy a gazdasági tisztek szolgálata június végével megszűnik. Két kanonokot és az uradalmi ügyvédet megbízták, hogy készítsenek tervezetet az uradalom leendő személyi állományáról. Az uradalmi tisztek a következő hetekben több kérvényt írtak a káptalan89 KÉL II. Gü. jkv. 1848. ápr. 10. 90 Uo. 1848. máj. 21. 391 és 393. sz. 91 KKL. Gü. jkv. 1848/52. 92 KÉL. II. Gü. jkv. 1849. márc. 27. 241