Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Bárth J.: Adalékok az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc kalocsai történetéhez
BARTH JÁNOS ADALÉKOK AZ 1848/49. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KALOCSAI TÖRTÉNETÉHEZ Kalocsa és környéke a forradalom előestéjén A feudalizmus utolsó évtizedeiben a Kalocsai Sárköz népe is, akárcsak az ország területén élő minden jobbágy, nagyon várta már a jobbágysorsot könnyebbítő törvények megszületését. Minden apró kis hír, amely a pozsonyi országgyűlések munkájáról, eredményeitől érkezett a terjedés útján naggyá nőtt és tömegmozgató erővé vált. Különösen így volt ez az 1832/36. évi országgyűlés alatt és után. 1836-ban és 37-ben a Kalocsai Sárköz legtöbb falujában jobbágymegmozdulások voltak, amelyek az új jobbágytörvények félreértése miatt törtek ki. A nép keveselte az eredményeket, és igyekezett belemagyarázni minden óhaját az általa nem kielégítőnek tartott és neki csalódást okozó törvényekbe. Alpróféták születtek, akik a nép hangján szóltak, de nem a törvény valódi, hanem csak vélt szellemében. Ilyen ember volt a bogyiszlói bíró is, aki a templom előtt kihirdette az összegyülteknek, hogy ezentúl a nagy Dunát kivéve szabad lesz a halászat és szabad a faizás is. 1 Hajóson és Nádudvaron egy németnyelvű, jobbágytörvényeket tárgyaló könyv szövegének félremagyarázása miatt a robotot tagadták meg. A Nádudvarra kivezényelt csekély számú katonát a lakosság kiverte a faluból. A megye csak nagyobb haderő odaküldésével tudta megfékezni az ellenállást. 2 Katonaság beavatkozására volt szükség a bátyaiak mozgalmának letörésére is. 3 Bár e mozgalmaknak konkrét eredményei nemigen voltak, hiszen hatásuk a szomszéd falvak hatá1 PL. Urb. jkv. 1838. 8. 1. 2 PL. IV. 165. Nádudvar. 51. f. 3 PL. IV. 165. Bátya. 4. ráig is alig ért el, 4 sűrűsödésük jelezte már, hogy a régi rend felett eljárt az idő. Egyes falvak, mint például a Katholikus iskolaalap birtokában levő Fájsz, vagy a Rudnyánszkyak Ordasa 5 , hosszú úrbéri perekbe kezdtek. így próbáltak még 1848 előtt szabadulni úrbáriális kötöttségeiktől. A kalocsai érseki uradalom és az ebből 1835-ben kivált kalocsai káptalani uradalom helységei is egyre gyakrabban fogadtak ügyvédet, keresvén igazságukat földesurukkal szemben. A 30-as években zajló, több helységet is megmozgató, de különösen a kalocsaiakat érintő faizási per 6 , vagy a kalocsaiak bormérési pere, valamint a bogyiszlóiak és a Csanádiak kert pere egy-egy állomásai voltak a feudális gazdasági viszonyok túlhaladottságát és tarthatatlanságát bizonyító paraszti elégedetlenség megnyilvánulásainak. Kalocsa a% 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején A márciusi forradalom hírének érkezését nagy örömmel fogadta a nép Kalocsán és környékén egyaránt. 7 A helységek vezetői népünnepélyekkel igyekeztek em4 SPIRA 1965. 232. 5 Ordas még 1848 előtt megváltotta magát, a fajsziak pere azonban elhúzódott az 1890-es évekig. — PL. IV. 165. Ordas és uo. Fájsz. 6 PL. Urb. jkv. 1838. 22. 1. és PL. IV. 165. Kalocsa. 7 Császártöltés népe az azóta is sokat mesélt monda szerint éppen úrdolgában volt a káptalan Csala pusztáján, amikor megérkezett a robot eltörlésének híre. Az emberek örömükben széthagyták a földön munkaeszközeiket és kocsikra ülve csapatosan vonultak be a faluba. Winter Gábor uradalmi csősz még egy hét múlva is szedegette a földeken széthagyott ekéket, boronákat. (Néprajzi gyűjtés néhai Bárth Antalné, született Winter Máriától 1967.) 229
