Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Bárth J.: Adalékok az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc kalocsai történetéhez

lékezetessé tenni az úibéri szolgáltatások megszűnését.

8 Kalocsa érseki mezőváros tanácsának 1848. márc. 22-én tartott ülése a korabeli jegyzőkönyv tanúsága szerint „számos lakosok jelenlétében" folyt le. Ezen az ülésen a jelenlevő lakosok „beleegyezésével és jóvá hagyásával a Tanáccsal egyetértőleg" határozat született arról, hogy „miután az úrbéri törvények megszüntetése országgyűlésileg kihirdetetett volna, ennek emlékezetére ünnepélyesen ... az utczan állásokról négy helen húsz akó bor a népnek kieresztessen".

9 A márciusi öröm és ünneplés napjait nemsokára a veszélyeztetett sorsú haza anyagi megsegítésének és a nemzetőrség szervezésének nehezebb hetei követték. Kossuth máj. 24-i felhívására, a Pest megyei választmányi nagygyűlés határozata értelmében Kalocsa város tanácsa is elrendelte a nép „segedelem adásra" való buzdítását. A tanács máj. 30-án tartott ülésén intézkedés történt a hozzájárulás arányáról is. Mivel a telkes lakosok minden 1/4 úrbéri telek után egy pFt-ot ajánlottak meg, a tanács úgy határozott, hogy azok a mesterek, akik tehetősebbek, vagyis akik egész évben legénnyel dolgoznak, 20 kr-t, a szegényebbek pedig 10 kr-t fizessenek pengőben. Ezenkívül egy kapa szőlőtől 4, „egy zsákos kukoriczás kerttől" pedig 6 kr-t adtak a lakosok. 10 Július közepére a nép 1017 Ft-ot fizetett be. Az összeget elküldték Pestié a nemzeti bankjegykibocsátás alapjára.

11 A nagyobb magyarországi városokban már március utolsó napjaiban jelentős eredmények születtek a nemzetőrség szervezése terén.

12 Sok helyen azonban, így Pest megye egyes területein is nehézségekbe ütközött a szervezőmunka. A népnek többször meg 8 Szerencsére Császártöltésen az ünneplő lakosok egyike az elfogyasztott bor hatására gúnyos szavakkal illette a Szent János szobrot, az uraságoknak pedig „Jézusát, Máriáját, angyalát" kiáltotta, ami miatt a falu plébánosa jelentést tett az érseki hatóságnak. Jelentésében beszámolt az úrbéri tartozások eltörlésének hírére elkezdődött császártöltési ünnepségekről. Eszerint a falu elöljárói az örvendetes törvény emlékéül egy ökröt vágattak le a népnek és hordókban bort hordottak végig az utcákon. A plébános a böjt miatt megtiltotta híveinek a húsfogyasztást, de azok nem sokat törődtek a tilalommal. A plébános jelentése szerint „lopva, keszkenőbe takarva, és azon ürügy alatt, miszerint azt fel fogják füstölni széthordták a levágott ökör húsát. (KÉL. I. Szsz. jkv. 1848. 635.) 9 VKM. TDGy. 72. 267. 1., 48. 1. 10 Uo. 58. 1. 11 Uo. 59. 1. 12 URBÁN 1973. 17. kellett magyarázni, hogy a nemzetőrség nem azonos a hadsereggel, az összeírt nemzetőr megtarthatja polgári foglalkozását, csak a belső rend fenntartásában segít a hatóságoknak.

13 Valószínűleg Kalocsán sem volt azonnal eredményes a szervezés, mivel csak a máj. 20-án tartott tanácsülés jegyzőkönyvében említették először a „nemzet őrséget", amelynek kérésére egy rézdob megvásárlását elrendelték.

14 A Budán vásárolt rézdob mellé jún. 11-én dobost is fogadott a város Vörös József személyében havi 15 forint bérért és ruhaellátásáért.

15 A nemzetőrök kiképzésével Jakab Pétert bízták meg, aki munkájáért havi 30 Ft-ot kapott a város pénztárából.

16 A nemzetőrök fegyverrel való ellátása országszerte nagy gondot okozott a szervező hatóságoknak.

17 A koimányhoz özönlöttek a fegyvert kérő levelek, amely kérések kielégítésére alig volt remény. A helyi hatóságoknak legtöbb esetben maguknak kellett megoldani a felfegyverzés feladatát. 1848 nyarán a nemzetőrök mintegy negyed részének jutott tűzfegyver. A többi kaszával, vasvillával volt felfegyverkezve, vagy esetleg fegyvertelenül maradt.

18 A kalocsai nemzetőrök többségének is csak kasza jutott.

19 A kalocsai tanács jún. 11-i ülésén határozatot hozott a városban található összes puska számbavételéről és kijavításáról: „A mostani forradalmi villongós időben, némely lakosoknál található haszonvehetetlen puskák beszedetni, azok puskaműves által megigazíttatni : ezeknek díja a város pénztárából kifizettetni, midőn pedig valamely lakos puskáját elkészítve által veendi, attól járandó munkabért a város pénztárába vissza fizetni határoztatott."

20 Később, júl. 22én a „városban található puskákat" az „Ókéren létező második osztálybeli nemzet őrsereg számára elküldték a dobbal és Vörös József dobossal együtt."

21 A város nemzetőrségébe az országos rendelkezé13 URBAN 1973. 30. — SPIRA 1964. 719. 14 VKM. TDGy. 72. 267. 1., 57. 1. 15 Uo. 58—59. 1. 16 Uo. 64. 1. 17 URBÁN 1973. 35. 85., 157. 18 Uo. 35. 19 VKM. TDGy. 72. 267. 1., 59. 1., valamint KN. 1898. márc. 13. 30 VKM. TDGy. 72. 267. 1., 59. 1. 21 Uo. 63. 1. 230