Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása

VORÁK JÓZSEF AZ 1807-ES ORSZÁGGYŰLÉS VERSES LEÍRÁSA Л kiskunhalasi Thorma János Múzeum adattára A. 3660. leltári szám alatt tartja számon Gózon Imre énekeskönyvét.

1 A 12 X18 cm méretű, 148 számozott, kézírásos oldalt tartalmazó, fűzött ének és versgyűjtemény 1954-ben, a kiskunhalasi volt református gimnázium tulajdonából került a múzeumba. Gyűjtője, első tulajdonosa nincs jelezve, gimnáziumi nyilvántartó szám nem szerepel rajta. Első oldalának felirata fent, lapszélen: Csokonai Vitéz Mihály Lillájából. A fűzött kötetben a legismertebb Lilla dalok mellett Csokonai műveiből megtalálható a Békaegér harc egyik korai változata és Az istenek osztozása. Csokonai művein kívül Arie címen egy német antiklerikális költemény, továbbá néhány, a debreceni népies rokokó körből származtatható dal. A kéziratos 107—144 oldalaira szerző megjelölése nélkül másolták be az 1807-es országgyűlés verses leírását: „Az 1807-dik Esztendőben Budán tartatott Ország gyűlése alatt egy Magyar így beszélget Hunniával Július utolján." Ezután a mű után már csak egyetlen vers következik: Élet, élet kedvessé csak a barátság tesz . . . Egész kötetünkben csupán ennek az utolsó versnek kiíratlan írása vall arra a kézre, mely a címlap felirata alatt tollpróbaként firkálgatott : Emerici Gozon, Emerici, Halasiensis 1823/24. Propositio, Logica . . . Bár énekeskönyvünk nevét tőle kapta, bizonyos, hogy a versek gyűjtője, bemásolója nem az abban az időben tizennégyéves Gózon Imre volt.

2 Talán édesapja, Gózon László halasi tanácsúr, s Imre fia csak 1 Mivel tartalmának számbavételére csak az 1960-as években kerülhetett sor, STOLL Béla 1963-ban megjelent bibliográfiájában még nem szerepel. 2 A Thorma János Múzeum tulajdonában levő, kiskunhalasi református anyakönyvek másolata szerint (293. o.) Gózon János fia, László 1779. november 29-én született. tőle örökölte. A kötet legtöbb bejegyzésének írása, így országgyűlési leírásunké is leginkább a sajátságosan egyéni írású városi nótárius, Toóth János írásához hasonlít.

3 A versek összeválogatása felvilágosult szellemű, irodalomkedvelő gyűjtőre, az írás kényesen pontos értelmiségi másolóra vall. Az 1807-es országgyűlés verses leírásának első, nagyobbik fele megtalálható a sárospataki kollégiumi levéltár 1716. szám alatt nyilvántartott énekgyűjteményében

4 és a sárospataki könyvtár 1739. szám alatt nyilvántartott versgyűjteményében.

5 Verses leírásunknak a papság politikai szereplését vitató, alexandrinusi sorokkal íródott betétje megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának Quart. Hung. 5. és Oct. Hung. 58. jelzésű Mátyási József kéziratai között. Az OSzK-ban őrzött kéziratok halasi leírásunk alexandrinusi sorokban írott betétjével nagyobb részben egyeznek. Halasi kéziratosunkat összevetve az OSzK-ban, Sárospatakon őrzött kéziratokkal, Mátyási József egyéb kiadott és kiadatlan írásaival, az 1807-es országgyűlésnek kiskunhalasi énekeskönyvünkbe bemásolt teljes verses leírását Mátyási József művének tartom. Annak Imre fia a születési anyakönyvben nem szerepel. A kiskunhalasi református öregtemetőben ma is fennálló sírkő szerint Gózon László fia, Imre 1810-ben született, 1855-ben hunyt el. TOÓTH János kiskunhalasi nótárius, a város történetírója (Kis-Kun-Halas város története). 1796-ban más halasiakkal, köztük Gózon Jánossal, Kármán Pállal (Kármán József unokaöccsével) feljelentették, hogy a jakobinus iratokat olvasnak, másolnak, terjesztenek. —- BENDA 1957. III. 291. 4 STOLL bibliográfia 1963. 594. sz. alatt. 5 Л sárospataki énekeskönyvek lehasonlításában dr. Janó Ákos múzeumigazgató segített. Szíves baráti segítőkészségét ezúton is köszönöm. 183