Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)
ben tb. múzeum- és könyvtárőrré nevezett ki. 110 A múzeum munkáját segíti a múzeumi és könyvtári-bizottság, melyet 1925 január 1-én három, 111 majd 1928-ban újabb három évre választanak meg. 112 Ш Az államsegély meglehetősen kevés. Az 1927—28as évre a könyvtár és múzeum egyaránt 500—500 pengőt kapott. 113 Szerencsére a város erőteljesen támogatja múzeumát. 1927 végén a régiségtárnak különösen kő-, bronz- és népvándorláskori anyaga értékes és gazdag. 3794 őskori, 27 512 népvándorláskori és 2597 középkori leletet őriznek. A néprajzi gyűjteményben a halászat csoportja 575, a pásztoréleté 1397, a mezőgazdaságé 630, a házi felszerelésé 438, a kisiparé 914, a gyermekjátékoké 260, az újabbkori várostörténeti emlékek csoportja 326 darab. A múzeum csoportjait még gondosan kezelt, jelentős antropológiai és fényképgyújtemény egészítette ki. Az egész anyagról rajzokkal illusztrált cédulakatalógus készült. Évenként 20 000 pengőt adott a város a múzeum személyi és tárgyi kiadásaira. 1924 tavaszától őszig 20 fillér belépődíjért vasár- és ünnepnapokon tekinthette meg a közönség a múzeumot. Szakemberek és iskolák ingyen. 196 nap alatt 18 146-an jártak a múzeumban. A képtár alapját a Nemzeti Szalon 1904-ben rendezett kecskeméti kiállítása vetette meg, majd Nemes Marcell adománya gyarapította tetemesen. 1927-ben 166 festményből és 2bronzszoborból állotta gyűjtemény. Tisztviselők: Szilády Károly könyvtár- és múzeumigazgató, dr. Szabó Kálmán múzeumőr, tb. múzeumigazgató és dr. Papp László szakdíjnok, tb. múzeumőr. 114 A kollegalitás szép példája volt a szegedi Alföldkutató Bizottság értesítése, hogy Eperjessy Kálmán felfedezte Magyarország első katonai felmérésének lapjait a bécsi levéltárban. Az ún. II. József-féle térképlapokat azonban csak úgy tudják lemásoltatni, ha az egyes törvényhatóságok összeadják a pénzt. Kecskemét azonnal befizette a reá eső 11 lap árát. 115 Szabó Kálmán rendezte Kecskemét nagy írófiának, Katona Józsefnek százados-emlékkiállítását. A város Bartucz Lajos antropológust kérte fel Katona József hamvainak exhumálására. A mellette működő 15 tagú bizottságban Szilády Károly és Szabó Kálmán is helyet kapott. 116 A kiállítás a múzeum helyiségében nyílott, a levéltár anyagát is ide vitték át. 117 Az 1930. április 27-én megnyílt Katona-szoba rendezésében Papp László is segédkezett. A város lakossága magáénak érezte a kiállítás ügyét, mert sokan felajánlották emléktárgyaikat. Egyedül a sümegi múzeum tagadta meg a Katona-emlékek kiadását és a Nemzeti Színház adta elkésve anyagát. 118 A kiállítást — szép sikerrel — október 26-án zárták s a kölcsönkapott relikviákat hazaszállították. 119 A kiállítás megrendezése mellett nem hanyagolták el a régészeti feltárásokat sem. Szabó Kálmán újságíróknak adott nyilatkozatából nyomon tudjuk követni az ásatásokat, melyeken most már Papp László is részt vett. A múzeum a szűkös anyagi fedezet ellenére az elmúlt évben igen értékes, eredményekben igen gazdag ásatásokat végzett, melyeknek főcélja az volt, hogy felkutassák a középkori magyar községek nyomait — mondja a jelentés. Az ágasegyházi kun község XIV— XV. századi temetőjének feltárása gazdag eredményt hozott. Felkutatták Mizse község templomának környékét és a település helyét. Megtalálták a romokban fennmaradt templomot és megállapították a lakóházak nagyságát, beosztását. A középkori Baracs község területén 33 vert agyagból készült, tapasztott sövényfalú parasztházat találtak gazdag tárgyi emlékekkel. Ezek a leletek élénk fényt vetnek a középkori magyar életre és szokásokra. A Páhi pusztán tett próbaásatáson Árpád-kori, bronzkori és késő kőkori települések értékes emlékei kerültek napfényre. Agasegyházán a középkori község tárgyi emlékeit tárták fel. Szikrában korarézkori telepek temetőit és középkori község maradványait találták meg. Ez a telep is igen gazdag. A középkori házban, halászati eszközök mellett, teljesen ép kemencét ástak ki. Felsőmonostoron és Jakabpusztán XII. és XIII. századi magyar települések maradványaira bukkantak. A kecskeméti Czollner 110 BKML Kgy. jkv. 423/1927. 111 Ugyanott Kgy. jkv. 411/1924. 112 Ugyanott Kgy. jkv. 421/1927. 113 BKML Könyvtári iratok 1898—1923., 12/1928. 114 Ugyanott 1898—1923., Kada Elek levelezése 33/1928. — Kada ugyan 1913-ban meghalt, de hagyatékába későbbi levelek és akták is keveredtek. Ezek a megadott csomón belül külön vannak összekötve. 115 BKML könyvtári iratok 1920—1930., 11569/1928. 116 Ugyanott 1898—1923., Kada Elek levelezése, Katona ünnepély. 117 Ugyanott 1898—1923., Kada Elek levelezése la/1930. 118 Л városi múzeum a Katona-szoba részére nem kapja meg az összes Katona-relikviákat. Kecskeméti Lapok, 1930. április 15. 119 BKML Könyvtári iratok 1898—1923. Kada Elek levelezése, 29798/1930. 443
