Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)
téren XVI— XVIII. századi, az új piarista gimnáziumnál avar temetőt találtak. Az utolsó ásatás ez évben Tiszaugon folyt, ahol tóparti későkőkori telephelyek feltárása szép tárgyakkal bővítette a múzeum régészeti gyűjteményét. A múzeum szép sikerrel szerepelt a magyar csoporttal a londoni nemzetközi népvándorláskori kiállításon — fejeződik be Szabó Kálmán nyilatkozata. 120 Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója, így értékelte a múzeum 1930. évi tevékenységét: „Különösen méltányolom azt a tervszerű s máris szép eredményeket feltüntető munkát, melyet a múzeum a késő középkori alföldi magyarság emlékeinek felkutatása terén végez, és melynek további eredményei elé a legnagyobb várakozással tekint a magyar tudományosság." 121 1932-ben meglehetősen későn kezdték a feltárásokat. Még augusztus közepén is csak arról ír a helybéli újság, hogy Pusztaszeren, Kerekegyházán, Alsómonostoron és Agasegyházán szeretne ásatni Szabó Kálmán. Agasegyházán őskori telep van, Kerekegyházán nem Baracsot ásatják maj d, hanem, a török alatt elpusztult Kerekegyháza község nyomait keresik. Ugyanilyen céllal indul a pusztaszeri és a monostori ásatás is. Az utóbbi a felsőmonostori templom mellett. Sokat lehetne dolgozni — panaszkodik a riporternek —, ha 5000 pengője lenne a múzeumnak, de 600 áll rendelkezésére. 122 Az ásatásokat szeptember végén, október elején kezdhették meg, mert október 9-én már hosszabb cikk számol be tevékenységükről: a fülöpszállási Kerekegyházán F. Kiss Balázs birtokán középkori falu környékét, templomromját és a templom körüli temetőt kezdték feltárni és XIV. századi település templom körüli temetőjének sírjaira bukkantak. Kunkerekegyházán özv. Baki Gergelyné birtokán a XIV. század előtt elpusztult templom környékén fekvő temetőben XI— XII. századi magyar sírokat találtak. A gazdag sírok egyikében női csontváz feküdt, balkarján gyermekével. Mellette „aranyszálú főkötőt" (nyilván pártát) tártak fel. Egy férfisírból arany haj karika került elő. Az idén Pusztaszeren, Gömöry Balázs birtokán kívánja még folytatni a múzeum a középkori falu feltárását. Ezideig 14 település helyét találták meg, közülük csak három (Mizse, Baracs, Bene) került teljesen feltárásra. A gyorsabb ütemet az anyagiak gátolják. 123 Fülöpkerekegyházán, a régi Kerekegyháza község ásatása során sikerült megtalálni a templom alapzatát is, amely annyiban különbözik az eddigiektől, hogy szabályos köralakú. Felfedezése kétszeres jelentőségű, mert ezzel megoldódott a község nevének keletkezése is. Bizonyosra vehető, hogy Kerekegyháza nevét „Kerek-egyházá-tól", illetve templomától kapta. Az ásatások még hosszú ideig folytatódnak majd. 121 A nyár vége felé kezdi közölni az újság egy évig is hosszabb ideig tartó folytatásokban Kecskemét anekdotakincsének egy-egy fejezetét. A cikkekből később könyvet szerkesztett Szabó Kálmán. 125 1933 májusában arról panaszkodik, hogy nagyon kevés pénzt kapott a múzeum s ezért csak három őskori telepen (Bene, Agasegyháza, Lakitelek) fognak ásatni. 126 Ám júliusban már a hetényi pusztatemplom ásatásának rövidesen meginduló munkálatairól kapunk hírt. 127 A múzeum valahonnan szerezhetett pénzt — az újságbéli nyilvános panaszok is részben ezt célozták-, mert ősszel több helyütt is folyik régészeti munka. Kerekegyházán a község tulajdonát képező birtokon, a berényi Ladánypuszta területén tatárjáráskor elpusztult „kápolnát" és temetőt hoztak napvilágra. A sírokban, igen szép edényekben, gyöngytyúk és kakas maradványait találták. 128 Szeptember végén Tóbi József felsőszentkirályi gazda kereste fel az újság szerkesztőségét. Elmondotta, hogy földjén, melyet haszonbérben tart, szántás közben két koponyát és más emberi csontokat, bronz nyakéket és gyűrűt vetett felszínre az eke. Tóbi már 32 éve gazdálkodik ezen a földön és már 120 Az év folyamán újból gazdag anyaggal bővült a múzeum. Kecskeméti Lapok, 1931. január 1. 121 Л kecskeméti múzeum szép eredményekkel munkálkodik az alföldi magyarság emlékeinek felkutatása terén. Kecskeméti Lapok, 1931. január 24. 122 Az idén Ágasegyházán, Pusztaszeren, Alsómonostoron és Kerekegyházán ásat a múzeum. Kecskeméti Közlöny, 1932. augusztus 14. 123 Aranyfőkötös asszony csontváza került elő egy középkori sírból, akit balkarján kisgyermekével temettek el. Kecskeméti Közlöny. 1932. október 9. 124 Megtalálták a régi kerekegyházi templom alapjait, amelyről a község az elnevezését kapta. Kecskemét i Közlöny, 1932 november 16. 125 Kecskeméti anekdotakincs címen fut a sorozat, amelynek első közleménye 1932. szeptember 25-én ,utolsó írása 1933. október 1-én jelent meg. (Lásd a mellékelt bibliográfiát!) 126 Kecskeméti Közlöny, 1933. május 7. 127 A régi pusztatemplomok feltárását folytatja a nyáron a múzeum. Kecskeméti Közlöny. 1933. július 9. 128 Tyúkok, kakasok maradványait találják a Múzeum kerekegyházi ásatásánál az egykori sírokban. Kecskeméti Közlöny, 1933. szeptember 12. 444
