Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Fehér Z.: A bátyai szállások

új tanya építésére. Ugyancsak közös tulajdonú, közösen használt szállástanyáról szól a következő egyezség: „ . . . a fölső szálláson levő tulajdon szállás tanya épületem mellett levő darab puszta Telkemet Matota József Тек. Vigyázó Uraság Jobbágyának húsz az az 20 váltó frtokon örök áron olly feltétel alatt eladtam légyen, hogy az a szálási szomszédok jelesül: Matota József, alulírt Matota Balázs, Szűcs János, Szűcs Mártony, Guti Mártony, Illés Mihály és Illés Lukáts által közös szállási épületet tsináltathassék, mely házat mivel hogy Matota József már tulajdon költségén 80 váltó forintokon felépítette ezen, s a Telek árában összesen tehát 100 váltó frtokban általveszi a nevezett gazdaság az egész épületet Telkestől együtt, s a 100 frtok aránylag mindenki által néki kifizetődvén ezen épület Telkestől 10 gazda tulajdonává válik."

66 1830ban Maros János külön gazdává lett, de apja, hogy segítse „három évekig egy tehenit teleltette."

67 A szálláson telelő jószágot a faluban lakó öreg gazdák gondozták. „Hajnalban azzal ébresztették egymást a faluban: Gyerünk, sógor, szállásra a jószághoz!"

68 „Télön kigyütt egy öreg, az etette a két-három darab jószágot. Ott vót kóró."

69 „Egy hétig is kinn vótak az öregek. Esteleg a szomszéd jószágát is gondozták."

70 „Négy-öt istállóhoz fölváltva mentek ki ketten-hárman, ott is maradtak pár napra őrizni és etetni a lovakat."

71 Voltak akik egész télen kinn laktak, „csak karácsonykor gyüttek be a faluba."

72 A századforduló táján a gazdagabbak csőszt fogadtak, aki egy csoport istállóra vigyázott, nehogy ellopják a jószágot.

7I! A múlt század második felében egyre több falusi házhoz épül istálló. Ekkor már itt tartják az igás lovakat és a fejős teheneket. A tenehek tavasztól őszig naponta kijártak a falu melletti legelőre, télen az istálóban voltak épp úgy, mint az igás lovak. Az igás lovakat azonban tavasztól késő őszig ki szokták csapni béklyóban a legelőre, ha nem volt rájuk szükség. „Vagy a legényfiú vigyázott rájuk, vagy a jóisten." Árvíz idején a szállásokról a faluba hajtották a jószágot, hisz a belterület szintje magasabb a szállásokénál. „Egy-egy háznál 5—6 gazda állatai vészelték át az árvizet."

74 Ideiglenes menedéket a szállásokon is készítettek. „A szállásokon az istállók előtt ganébul mög rőszébül dombot csináltak. Ha a víz az istállóküszöbig ért, akkor az állatokat erre a magaslatra vezették. Fáztak ott szögényök, meg esött rájuk az eső sokszor, de legalább nem vitte el őket a víz."

75 Egy 1857-es számadásból kiderül, hogy a község tulajdonában a határ öt különböző helyén — többek közt Szálláson is — bikaaklok (bikaakoly) találhatók. Mindegyik aklot egy felsőin (fészer) és egy kis istálló egészíti ki. A fészer talán a gondozók enyhelyéül szolgálhatott. A szállási bikaakol olyan magas helyre épült, hogy árvíz idején is szárazon maradt. Sokan emlegetik, hogy ilyenkor az egyébként száraz Zabalafokon keresztül csunnyal (bodonhajóval) hoztak a bikáknak szénát. Árvízkor a többi szálláshoz is csunnyal jártak ki a faluból.

77 Amíg a szállások a tartozéktelepülés szerepét töltötték be, nemcsak az állattartás, hanem az egész paraszti gazdaság központjai voltak. Jéló György 1812ben minden vagyonát fogadott fiára hagyja. A felsorolásból megtudjuk, mit tartott szállásán. „ . . . Helységben levő házamat minden hozzá tartozandókkal, úgy szinte Szálasomat s ott levő Négy Kiss Borját, Tehenemet, Két 3fű Két 1. esztendős Tinó, Négy Ló, Két Vasas Kotsi, 6 sertvés, Tiz Kaptár Méhem . . ,"

78 Itt tartották természetesen a szénát is boglyákban vagy kazlakban, itt volt a helye a szerszámoknak, az ekének, boronának.

79 Sok szállási ház udvarán pedig ott állt a fához kötve a csúny is.

80 Lassanként a szálláskert fontosabb része lett a gazdaságnak, mint a rajta levő istálló a jószágokkal. A kertekben káposztát, hagymát, zöldségféléket termeltek már a XVIII. században is. Ezeket a jó kerti földeket alaposan kellett trágyázni, épp ezért mondják ma: „A trágya miatt volt kinn a jószág a szálláso66 BL. Bátya, Községházi iratok 1841/132 Matoratz Mihály és Matota József adásvételi szerződése 67 BL. Bátya, Községházi iratok, 1850 Maros Mihályné végrendelete 68 Ak.: SZŰCS Péter Pálné 82. é. (1968). 69 Ak. : SÁFRÁN József 73 é. (1962.) 70 Ak.: SÁFRÁN Józsefné 77 é. (1969) 71 Ak.: KAPITÁNY János 69 é. (1969). 72 Ak.: Ua. 73 Ak.: IVÓ Pál 70 é. (1969.) 74 Ak.: ANISITY Ferenc 73 é. (1969.) 75 Ak. : Ua. 78 BL. Bátya, Községházi iratok, Számadása Ivota János Bátya község adószedőjének 1857/58 évre 77 „Csunnyal gyüttek ki ötetni a teheneket. Körösztölni is csunyoa vitték be a faluba a gyerekeket, mer vót, aki kinn lakott." (JELENCSITY Mihály 62 é. 1969). 78 BL. Bátya, Községházi iratok, 1812. Jéló György végrendelete. 79 ,,Ha mentek ki szántani Tagokra, Szállásra kellett menni előbb az ekéért." (Épp ellenkező irányba.) (SÁFRÁN Józsefné 70 é. 1969) 80 „Apáméknak vót egy tőgyfacsuny. Ott vót kikötve a szállási háznál az eperfához." (SÁFRÁN József 73 é. (1962). 123