Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Fehér Z.: A bátyai szállások
kon." 81 „Nem kellett kivinni a trágyát, ott vót helyben." 82 „A trágyázást azért, mert a kertek a dunai árvizeknek gyakran ki vannak téve, sokszor meg kell ismételni" — írják 1828-ban s k Vigyázó földbirtokos az úrbéri perben azt állítja a bátyaiakról, bogy „legfőbb keresetmódjuk a kertészet", s „vannak szálláskert czím alatt nagy zöldséges kertjeik. 81 A földeket, minthogy a hely fekvése megengedi, kétszer szokták bevetni . . ." 8r ' A kerti földekről ma is kétszeres termést takarítanak be. A XIX. század második felétől kezeivé, miután a bátyai határban is kezdtek gabonát termelni, szállásokon történt a nyomtatás is. „Ahol most a Szilva Gergő lakik, régen augusztusban : tap, hogy ne lett vóna nyomtatás. Először árpa, azután búza. Kél hónapig is eltartott."" Ha valakinek keskeny \oü a kertje, nem fért volna el гам a a n omtató s^tirii, a szomszéd megengedte, hogy az б kertjére is átérjen. Л tartozéktelepülés szerepű bátyai szállások jelentőségének változását szemléltetik a belterület és a szállások lakottságái mutató népszámlálási adatok. 1970-ben Bátya 3054 lakosából Alsószálláson 2X2 Pelsőszáliásnn 104 ember élt. Az egész lakosság' 12,6",, а. Л külterületen élő 386 személvből HM negyven éven tel üli. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében felgyorsul) társadalmunk mozgása. Л születések számának csökkenése mellett elsősorban ezért fogyott a/ utóbbi Ю évben a bátyai szállások lakossága. 1960-ban Hatva 3320 lakosából Alsószálláson 391 Felsőszálláson 147 ember élt. 8h Az egész lakosság 16,2%-a. Tíz év alatt tehát a belterület lakossága 8, a szállások lakossága pedig 28%-kal fogyott. Még feltűnőbb a változás, ha az 1920-as adatokkal vetjük össze a maiakat. 1920 ban Bátya 3664 lakosából Alsószálláson 541 Felsőszálláson 217 89 személy élt. Külterületen élet tehát a lakosság 20,6%-a. Az utolsó 50 év alatt a belterület lakossága 16,4%kal, a szállások lakossága pedig 49 u ()-kal fogyott. Idős szállási emberek szerint a szállások pusztulása már a 30-as években megkezdődött. Ezek az emberek még ma is a régi szorgalommal termelik a parikát, majorannát, hagymát a „zárt kertekben," A jobb idő kihasználás, a nagyobb jövedelem lehetősége s főleg a megszokás miatt nem cserélnék el semmi kényelmesebben őseik szállását es életformáját. Terménveik egy reszet piacra hordják, házukat modernizáljak, gyermekeiket támogatlak. Valamikor a fiatalok jöttek ki ide lakni, ma a fiatalok azok, akik igyekeznek minél előbb elköltözni a szállásokról. fiatal házasok az, esküvő után esetleg évekig együtt élnek és dolgoznak szüleikkel, aztán ha tehetik, a faluba költöznek, ott. építenek új házat. Egyre több elhagyott vagy lerombolt házat látunk a bátyai szállások között. Ma mar nem adnak ide építési engedélyt. L'gy látszik, a szállási településforma mar nem képes olyan változásokra, amely fennmaradását biztosítsa. 41 Ak,: HARANGOZÓ Marron 78 é. (1966). 82 Ak.; ARC, Л'Г К József 80 é, (1972) s3 OL, Regnicolaris h Conscripí ones 182" 28 Bátya S4 PmL, Bátya község úrbéri pere III. 1862. Nyilatkozata Bátya kozseu volt földesurainak. 85 PmL. Pest m. Közgy. ir. IV. Köt. 183" 6302 « ; Ak.; HEGEDŰS János 76 é. (1969). s? 1970 évi népzsámlálás 2Ü, a Bács Kk, megye (Bp, 1972). HK 1960 évi népszámlálás Bacs-kk, megyei családi adatai. 49 Az 1920, évi népszámlálás 1. rész (Bp. 1923.,) 124
