Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

tartott a mi régi nehéz helyzetünk, hogy t. i. gyűjteményeink, mostoha elhelyezésük miatt, nem fejthették ki azt a hatásukat, a mire hivatottak. Építkezésünk ügye, a minek megindultához már-már közel állottunk, megfeneklett. Félünk, hosszú időre." 1914 nyarán végre kaptak egy helyiséget (talán a régi református kollégiumban?), de mire kimeszeltették s kellő módon felszerelték, katonai kórház céljára foglalták le. Államsegélyt sem kaptak, a város is szűkre szabta kiadásaikat. A rendelkezésre álló időt a néprajzi gyűjtemény leltározásának és kartonozásának teljes befejezésére használták fel.

49 Ekkortájt járhatott Szabó Kálmán Kolozsvárott, ahol Posta Béla mellett a régészet alapelemeivel ismerkedett meg.

5 ° A háború évei alatt megakadt a múzeum fejlődése, belső életéről is alig rendelkezünk adattal. Csupán néhány apróságot tudunk erről a korról. Egy volt hadifogoly orosz fogolytábori pénzeket ajándékozott a múzeumnak.

51 Garay Ákostól a bugaci népéletről készített 86 festményét 2500 Koronáért vette meg a város.

52 Az 1917-es év adatszolgáltatási lapja szerint a könyvtár és múzeum tisztviselőinek száma 2, egyéb alkalmazott nincs, szolga 1 van. Mindenki kap fizetést.

53 Lassan a régészeti gyűjteménynek is híre ment, mert 1917. február 18-án Mis ke Kálmán neves régészünk rajzokkal ellátott levelében bizonyos kőbaltatípusok előfordulása után érdeklődött. A válasz-levél ugyan nincs meg, de egy kis cédulán a Kecskemét környéki lelőhelyek fel vannak sorolva s a levél mellé téve. Si Nyilván a válasz megfogalmazásához kellettek ezek az emlékeztető cédulák. Ősszel pedig Hubert Schmidt, a berlini egyetem régész professzora kereste fel a múzeumot.

55 A háború múltával Kulmann József, a múzeum régi hivatalszolgája is hazatért. 80 koronás fizetése mellé 50 korona háborús segélyt szavaztak meg neki.

56 Az Iparos Otthonban kép- és szoborkiállítást rendeztek, ahol neves művészek (Perlrott-Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József, Iványi-Grünwald Béla, Fényes Adolf, Ferenczy Béni, Csók István, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Mednyánszky László, Munkácsi Mihály, Tornyai János) munkáit állították ki. A városi tanács 1000 korona értékű képet vásárolt a kiállítás alkalmából.

57 A múzeum építkezésének költségeire 200 000 koronát kapott Kecskemét, de ezt a háborús idők miatt aligha tudták felhasználni.

58 1919. március 8—10-én Szikrán tartott próbaásatást Szabó Kálmán, ahol sikeresen megtalálta a múzeumba már korábban bekerült „széles, nagy felhajló fülű edényke" lelőhelyét.

59 A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre március 21-én este jutott el Kecskemétre. A Népbiztosok Tanácsa, majd az április 7-én megválasztott kétszáztagú Munkás—Katona — és Földművesek Tanácsa kezébe vette a város ügyeinek intézését.

60 A Közoktatásügyi Népbiztosság tájékozódni akart az országos helyzetről s ezért — többek között — felszólította Szilády Károly levéltár-, könyvtár- és múzeumigazgatót, tegyen jelentést a személyi állomány létszámáról és képesítéséről.

61 A válasz beérkezte után több intézkedés történt. A történeti és művészeti értékkel bíró tárgyakra külön gondot fordítottak a forradalmi szervek.

62 A közellátáspolitikai megbízott például a Városi Múzeumnak adja át az elhagyott javak között talált albániai eredetű díszpáncélt.

63 Л Kecskeméti Szocialista Párt lapja, a Magyar Alföld április 10-én közli a helyi direktórium felhívását: „a magántulajdonban levő múzeumi tárgyakat a városi múzeumba kell beadni."

61 Szilády Károly későbbi jelentéséből tudjuk, hogy május 25-én és 27-én a Művészeti direktórium tagjai 49 Ugyanott 1898—1923., Sz. n. 50 SZABÓ Kálmán múzeumigazgatót választotta elnökévé a Katona József Társaság tisztújító közgyűlése. Kecskeméti Közlöny, 1939. május 5. — Posta Béla külön iskolát teremtett. Kecskeméti születésű lévén bizonyára örömmel fogadta Szabó Kálmánt, akinek látásmódja sokat gyarapodott a kolozsvári látogatáskor. — Banner János: Posta Béla százados ünnepe. Budapest, 1962., Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok". A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1969—1970. 117—146. 51 BKML Könyvtári iratok 1898—1926., 307/1916 cin. 52 Ugyanott 1896—1926., 26659/1917. 53 Ugyanott 1920—1930. Statisztikai jelentések. 54 Ugyanott 1896—1926., a levél kelte 1917. II. 28. 5;

Ugyanott 1898—1926., névjegy kártya. 56 Ugyanott, 1898—1923. Kada Elek levelezése, 29350/1918. 57 A képvásárló bizottság tagjai: Győrffy Balázs, Hajnóczi Iván, Iványi-Grünwald Béla, Révész László, Tóth György. — BKML könyvtári iratok 1898—1926., 4269/1918. 58 Ugyanott 1898—1923., 22482/1918. 59 Ugyanott 1898—1923., 3856/1920. 60

BÉKEVÁRI Sándor: Adalékok a Tanácsköztársaság első napjaihoz Kecskeméten. In Bognár Lajos — Bodor Jenő szerk. : Proletártavasz. Kecskemét, 1969. 129 61 Ugyanott 1898—1923. Sz. n. 62 GERA Sándor: A Magyar Tanácsköztársaság népjóléti és művelődési tevékenysége Kecskeméten. Művelődésügyünk 7. szám. (Kecskemét, 1964.) 57. 63 BKML Könyvtári iratok 1898—1926., 495/1919. 64 A felszólításnak egyedül Tóth Istvánné tett eleget, aki kardot és puskát adott át a múzeumnak. — BKML Könyvtári iratok, 1895—1944. Nyugta a beadásról. 434