Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

6. A balloszögi ásatás 3. Die Ausgrabung von Ballószög 3. Раскопки в Баллоссг-е jártak nála. „Képeink kiállításának ők sem találták meg a lehetőségét, de azt kívánták, hogy múzeumunkat lássuk el magyarázó feliratokkal s nyissuk meg a nagyközönségnek". A régészeti részben tehették meg ezt legkönnyebben s így június 15-től augusztus 31-ig minden kedden, pénteken és vasárnap nyitva állott a két szoba. Összesen 543 néző fordult meg bennök, kiknek több ízben szóbeli magyarázattal is segítettek az anyag és a látottak jobb megértésében.

65 A múzeum megnyitásáról a sajtó is hírt adott.

66 Néhány nap múlva pedig így méltatták a kiállítást: „Ez ideig igazán kevesen tudtak arról, hogy a népvándorlás korából milyen gazdag, s ókori leletekben mennyire hatalmas múzeumunk van. Csak most, hogy annak egy részét a Művelődési Osztály megnyitotta, és hogy az érdeklődők felkereshetik és tanulmányozhatják, most látjuk igazán, mennyire nem a tanítás és művelődés terjesztése volt a kapitalista állam főcélja, amikor ilyen értékek elől éppen azok voltak elzárva, akiknek legnagyobb szükségük lett volna erre."

67 Szabó Kálmán későbbi jelentése is kiemeli, hogy sem a Károlyikormány, sem a Tanácsköztársaság ideje alatt a múzeum helyiségeit és gyűjteményét kár nem érte.

68 A múzeum építésének ügye nem haladt előre. Megoldására félig alkalmas, vagy eleve halálra ítélt javaslatokkal álltak elő a városatyák. Az egyik ilyen kezdeményezésről Szilády Károly 12 oldalas beadványából értesülünk, melyet a városi tanácshoz juttatott el. A Kecskeméti Közlönyből szerzett tudomást arról — írja, hogy Héjjas Mihály és társai javaslattal álltak elő a múzeum és könyvtár elhelyezésére vonatkozóan. Szilády csupán újságból értesült erről s ezt fájlalja. „Többször kifejeztem a városi tanács előtt, legutóbb a múlt október 22-én, hogy gyűjteményeink számára megfelelő elhelyezkedést kell keresnünk, mert a mostani nem az. Nem csupán azért nem, mert több felé szakított, mert tűzveszedelem ellen kevéssé védett és idestova már elraktározásra is szűk, hanem a miatt is, hogy úgynevezett raktárunk nyirkos, a második emeleti nagyterem sötét, az első emeleti szobákat nyáron a nap pörköli, a por meg mindenkor eláraszt65 BKML Könyvtári iratok 1895—1944., 20559/1919. 66 A városi múzeum eddig el volt zárva az érdeklődők elől.. . Magyar Alföld, 1919. június 11. 67 Megnyílt a Városi Múzeum. Magyar Alföld, 1919. június 18. 68 BKML Könyvtári iratok 1898—1923., Sz. n. Hivatalos jelentés a Főfelügyelőségnek 1920. április 29-i keltezéssel. 435