Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Égető M.: A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-Vidéken
jellemzője az állami beavatkozás volt. 14 . Л rekonstrukció gazdasági program lett. Intézményesen, hatalmas összegek befektetésével láttak hozzá az újjátelepítéshez. 15 Ennek nemcsak az volt a jelentősége, hogy anyagilag lehetővé tette a mielőbbi újjátelepítést, hanem az is, hogy a rekonstrukciót összekapcsolta a racionális szőmőlűvelés megalapozásával. Ezt a célt szolgálták a mintatelepek, amelyeknek megalapítását immúnis és nem immúnis talajon egyarányt szorgalmazták. Az állami költségvetésben nagy összegeket irányoztak elő az „új irányú" szőlőművelés ismertetésére, tanfolyamok szervezésére. Szőlőoltványokat biztosítottak a szőlőművelés szempontjából legfontosabb hegyvidéki területeken. Tervbevették pinceegyletek szervezését. A racionális művelés terjesztésének egyik fontos eszköze az előnyös feltételekkel nyújtott telepítési kölcsön volt. 16 Az újratelepítések előmozdítását szolgálta az is, hogy a még fennálló dézsmaváltsági tartozásokat eltörölték. 17 Az újratelepített szőlők tíz évi adómentességben részesültek. 18 A kedvezmények nagyobb részt a hegyvidéki területekre vonatkoztak. Л homoki szőlőtelepítés amúgy is fellendült. Amikor nyilvánvalóvá lett a filoxérával szembeni immunissága, egyszeriben felszökött a homok ára. 19 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1880 előtt az immúnis homoktalajra telepített szőlők 37 193 kh-at tettek ki. 1880-től 1889ig 6284 holdat ültettek be. 1890-ben egyetlen évben 3731 holdat. Tíz év alatt mintegy 10 000 holddal szaporodott a vármegyében a homoki szőlők területe. 20 1880-tól 1900-ig kereken 90 000 holddal növekedett a homoki szőlők területe. A hegyvidéki, illetve kötött talajú szőlők nem tudták többé visszaszerezni fölényüket, sőt végérvényesen elmaradtak a homoki szőlőkkel szemben. Míg a múlt század közepén Pest megye szőlőben leggazdagabb területe elsősorban Vác vidéke, Baja, Szeged és a Három Város környéke volt, a század végére a váci körzet teljesen visszaesett. A Duna-Tisza közi homokhátság községei viszont — ahol korábban jelentéktelen volt a szőlő — most nagyarányú telepítésekbe fogtak (Fülöpszállás, Izsák, Kiskőrös, Soltvadkert, Csengőd stb.) A szőlők rekonstrukciójában és új telepek létrehozásában az állami beavatkozás Pest megyében a vármegyei Gazdasági Egyesület révén történt 21 , amely a századfordulón az agráriusok gazdaságpolitikájának reprezentánsa volt. A megyei szervezet mellett járást és falusi gazdakörök létesítésével próbálták kiépíteni a mezőgazdaság szervezett, állami rányítását. 22 Pest megyében elsőnek a Solt-vidéken alakult meg a Solt felsőjárási Gazdakör 1890-ben. 23 Az Egyesület 1891 és 1893 között Pest megye 22 községében létesített 600-1200 négyszögöles kísérleti szőlőtelepet. Egy részét kötött talajon amerikai vesszőkkel, más részét immunis talajon európai vesszőkkel telepítették be. A vesszőkről a Földművelésügyi Minisztérium gondoskodott. 24 E telepek jelentőségét az adta meg, hogy a munkát az egyesületi útmutatások alapján kellett mintaszerűen végezni. Ezzel követendő példával szolgáltak a környék szőlősgazdáinak. Ilyen mintatelepet létesítettek 1891-ben Hartán 25 amerikai vesszővel és 1892-ben Dömsödön immunis homoktalajon. 26 A telepítési kedvet jutalmak, pályadíjak kitűzésével próbálták növelni. Hasonló célt szolgáltak a különböző járási, megyei és országos kiállítások. Ezek közül fontos számunkra a solti felsőjárás gazdakörének kialakítása és mintaszürete, amit 1890 okt. 4-7 között rendeztek meg. A kiállításon a járás községei vettek részt. Kerti termékeket, különböző zöldség" Döntő jelentőségű volt az 1896 : V.te, amely nagy lökést adott a rekonstrukció megindulásához. 1 •' Nagy jelentőségű volt ebbő Ja szempontból az Ampelológiai Intézet felállítása, filoxéra-biztosok kiküldése az ellepett területek felmérésére, kísérleti telepek felállítása, vincellériskolák stb. 16 Linnék a jelentőségét az adta meg, hogy egyrészt egészen kis szőlőparcellák felújítására is igénybe lehetett -venni. Másrészt, hogy a kölcsönvevő köteles volt hivatalos bizottság által jóváhagyott művelési tervet készíteni. A művelési tervbe fel kellett venni, hogy a földművelésügyi miniszter által kiadott, vagy ezután kiadandó védekezési eljárásokat megtartják. Ha a kölcsönvevő ezt elmulasztaná, a kölcsön további részétől azonnal elesik és nyomban vissza kell fizetnie az eddig folyc>sított összegeket a kamataival együtt. (1896: V.tc.II.fej.) 17 1895:X±V.tc. 18 1891:I.tc. 19 PATAY Árpád 1960:26. 20 A Magyar Korona Országainak 1891. és 1892. évi mezőgazdasági termelése. Bp. 1893. 40—41. 21 Az Egyesület 1883-ban alakult. Nem pusztán a szőlőművelés felvirágoztatására, hanem általában a mezőgazdasági termelés és kereskedelem fellendítésére. (Közgazdasági, mezőgazdasági, állattenyésztési, valamint kertészeti szakosztálya működött.) 22 A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848— 1914. Bp. 1965. Szerk. : Szabó István. Bevezetés 26. 1. 2:í Szántóvetők Lapja 1890:2. 24 A telepítések úgy történtek, hogy a Gazdasági Egyesület felhívást intézett a községekhez és magánosokhoz, létesítsenek mintatelepeket. Ehhez az Egyesület ingyenes vesszőket szerez és minden költséget fedez. A vállalkozóknak csak a földterületet és a kézi munkaerőt kell biztosítania. 25 Szántóvetők Lapja 1890:5—6. 26 U.O. 1892:3. 136
