Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma

nyes állapot, casus, és causa a spccificalt Kun Pusztákba essnek, és történnek, azoknak discussioját, és decisioját, az Felséghes Urasság részérül magamnak reservalom." 4. A kun pusztákban talált bitang marhákhoz való jogot is magának biztosítja a főkapitány: ,,a ki valóságossan bitang volna, abbéli marhákra az Fölségesh Dominium részirül kezemet teszem" — írja a szerződés. Az ilyen marha senkinek semmiképpen át nem adható. Sőt ha kitudódnék, hogy valaki, akár pásztor, akár más ilyen marhát bármiféle címen elsikkasztott, „az ollyan Emberen duplán meg veszem." 5. Minden földesúri jogot magának kötött ki a főkapitány. 6. Minthogy a kecskemétiek mind az idén, mind a múlt évben a félegyházj korcsma bérbevételének szándékával is jelentkeztek, ,,. . . azért kívánván eö Kegyelmeknek complacealni, azon Fél Egy-házi Korcsmát is eö Kegyelmeknek a jövő Szent György Naptul fogvást, Exarendáltam, melltül is esztendeigh Két Száz forintokat Arcndát fizetni fognak." Ezenkívül a korábbi mód szerint a korcsmaépületen 25 forint értékű reparációt is kötelesek végeztetni. Az ekkor bérbe adott kun puszták a következők voltak: Páka, Fékgyhá^a, Kisszállás, Ferenc szállás, Csólyos, Jakabszállás, Galambos, — vagyis a Kiskunfélegyháza határát kialakító összes puszták — továbbá Móricgátja, Szánk, Kerekegyháza fele. Figyelemre méltó Kiskunfélegyháza települése szempontjából, hogy a félegyházj pusztán a község megtelepülése elölt már korcsma állott fenn. Ezt Kecskemét városa kibérelte, de nem maga használta, hanem szintén bérbe adta. 1742-ben Bíró János kecskeméti lakos volt a bérlője évi 215 forintért. A városnak tehát a bérleten 15 Ft haszna volt. A bérlőnek az árendát „Cantoronkint", vagyis a négy kántorbőjt napjára egyenlő részletekben kellett megfizetnie. Ha a haszonbért nem fizetné meg, a város fenntartja magának a jogot, hogy „propria authoritate ő Kegyelme található javaiból statim et defacto magának plenaria Satisfactiot impendalhasson."

29 Л félegyházi korcsma 1742. évi 200 Ft bérlet összegét Kecskemét városa Halason, Fitzgerald Mihály preceptornak még ebben az évben megfizette. Ugyancsak neki fizetett ki a kun puszták 1742. évi árendája fejében 1894 Ft és 52 krajcárt.

30 Kecskemét városa F elegy háza pusztát utoljára a% 1742. évben bérelte ki. 1743-ban már csak a következő pusztákat árandeálta: Pákát 425 Ft-ért, Ferenc szállást 72 Ft-ért, fél Jakabszállás pusztát 202 Ft-ért, Csólyost 50 Ft-ért és Matkót 196 Ft-ért. A négy és fél kiskun puszta 945 forintot kitevő évi bérleti összegét még ekkor is a pesti Invalidusok Háza javára kellett befizetniük/*

1 1743-ban Kecskemét az evőiként megkötött szerződés helyett tt\ évre, 1744-től 1753-ig vette bérbe a „Királyi Udvari Bizottságtól" ugyancsak a fentebbi négy és fél pusztát 10 ezer forintért, vagyis évi ezer forint bérösszegért. Ferencs^állása ekkor még a Kecskeméttől kibérelt puszták közt szerepel, ezt a pusztát azonban már két év múlva, 1745-ben, a redempció alkalmával Félegyhá^a község váltotta magához,Jakabszállása puszta felét Kecskemét 1743-ban Szabadszállásnak engedte át, s minthogy a puszta kétfelé mérése alkalmával a „Jobb rész. . . eö Kegyelmek (a kecskemétiek) birtokában maradott", ennek kompenzáci()jára Kecskemét Szabadszállásának 50 rhénes forintot fizetett.

:;2 Az 1743-ban megtelepüli Féleg\>há%a község lakosai földjüket Kecskeméttel történt megegyezés útján vették birtokukba. 1744. március 10-én N (emes) Kis K/m Félegyházi Bíró és Tanács már pecsétes nyugtával bizonyította, hogy Kecskemét városától 115 Ft-ot felvett; ebben az összegben „még az el múlt 1743 Esztendőben, midőn az Feölségcs Királyi Delegát Commissio Nemes Jász Berény Várossában volt, akkoriban Személye előtt Kecskeméthi Uraimék, és Kis Kun Félegyháziak köbölt ugyan Felegyházi Praeditimon akoron ott levő Jószágoknak és Gabonának Dézmalasa iránt meg egyesülvén."*' Vagyis Félegyháza megbízottai, új lakosai a kecskeméti küldöttekkel 1743-ban, Jászberényben, jászok és kunok sorsát intéző királyi bizottság előtt kötöttek megállapodást, és ennek értelmében vették birtokukba egyelőre csak a félegyházi puszfát. 29 Kecskemét a félcgyházi vendéglőt 1742. ápr. 24-én adta bérbe. 1743. ápr. 16-ról keltezve megvan a 215 Ft befizetéséről szóló nyugta is. A bérletet tehát Biró János egy egész évig még élvezte. — Kecskeméti Lt. uo. 30 Ezekről nyugta a Kecskeméti Lt.-ban 1742. nov. 18-i keltezés sel; „in sortem Annualis Arendae Diversorii Dominalis in Felegyhaza ..." 31 Uo. — A megállapodás „Ex Commissione Jász Beriny" keit, 1743. máj. 1-én. Piroth secretarius írta alá. 32 Kecskeméti Lt. 1743. nov. 23. 33 Uo. 346