Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma
7. Endre András redemptus birtokos részére, kiállított bizonyítvány a redempeionális összeg befizetéséről a város tulajdonában levő kun puszták használati jogáról 7. Eine für András Endre, rederntus-besitzer, ausgestellte Bescheinigung darüber, dass er die Redemption-Summe für das Pachtrecht der sich im Besitz der Stadt befindenden kumanischen Aussenweiden bezahlt hat. 7. Свидетельство, выданное на имя Андраша Эндре об уплате им редемпционалыюй суммы и о праве им пользоваться находящимися в городском владении куманскими степями. П. KISKUNFÉLEGYHÁZA MEGTELEPÜLÉSE Kiskunfélegyháza pusztáinak a török kiűzését követő félszázados történetéből láttuk, hogy a török uralom megszűnése után itt megjelenő első lakosok kecskeméti bérlők voltak. 1743-ban a kiskun pusztákon két új községet telepítettek: Félegvhá^át és Majsát. A török hódoltság korában a három kerület közül csak a Jászságban maradt meg jelentősebb népesség. Ez a török kiűzése után néhány évtizeddel már nagy életerőről tett bizonyságot. A lakatlan kun pusztákra telepes rajokat bocsátott ki, s nagyrészben e jászsági nép mozgásának, gazdasági vállalkozásainak köszönhető a kun pusztáknak a 18. század közepén megindult gyors benépesülése. Félegyháza első lakosai is túlnyomó részben jászsági községekből jöttek. Szervezetten, egy tömegben Jâszfêny szaru községből. Félegyháza és a szomszédos Ferencs^ál/ása puszta megszállására Jászfényszaru lakosainak az engedélyt Podhrads^ky György főkapitány adta tudtul, 1743. március 24-én, Jászberényben kdt levelében. Ennek szövege a következő: „Minthogy Jász-Fénszarusi lakosok annyira megszaporodtak, hogy a szűk szántóföldnek miatta teljességgel nem subsistálhatnak, annak okáért tudtára adatik mindeneknek a kiknek illik ez Levelemnek rendiben, hogy a Felséges Királyi Udvari Commissio, úgy mint a Jász és Két Kun Distriktusok Méltóságos Földes Ura, kegyelmes resolutioja szerént némely Fénszarusi Gazdáknak Kun Félegyházi Praediumot egy Esztendeigh való Taxának pensioja nélkül, nem különben, Kun Ferenczszállási Praediumot a dato 347