Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

P. Ács S.: Kalocsa vidéki népi gyermekjátékok

(Más) Gója-gója gclice Mér jársz a mocsárba ? — Kígyót-békát, trücsköt-prücsf Gyű tök vacsorára. kifelé. A páratlan fiú a kör közepén állt. A következő dalt énekelték: Hú^ad bogár magadat En is hu^om magamat (Hukk!) Nagy öröm volt az első fecske megérkezése is. Akkor meg ezt mondogatták: Fecskét látok, szeplőt hányok S ejmöt gombolt tok. Tojásvízbe ha mosdok Szeplős akó nem vagyok Fecskét látok stb. (A húsvéti sonkával együtt főzték meg a tojást is. A megfőtt tojást kiszedték egy tálba, hideg vizet öntöttek rá és megtisztí­tották a héjától. A visszamaradt víz volt a tojásvíz. Ebbe mosa­kodtak szeplő ellen.) VI. BÖJTI JÁTÉKOK Amint az idő megenyhült, a hó olvadni kezdett és fölengedett a kővé fagyott agyagos föld, sártengerré változtak a szállások utcái. Még a két világháború között is csumaízékből (a jószág által lerágott kukoricaszár) készítettek gyalogjárót, hogy járni lehessen a latyakos sárban. Aztán jöttek a böjti szelek, hosszab­ban és melegebben sütött a nap is. Lassanként felszáradtak az utak és a játszóhelyek. A böjti idők alkalmasak voltak csoportos játékok kialakulására. A kisebb gyerekek hétköznap is, a nagyobbak leginkább vasárnap és ünnepnap délután játszadoz­tak. Az összefogódzott párok gyorsan forogtak a dalra, míg a középső el nem kiáltotta :,,Hukk !" Erre minden fiúnak más párt kellett választani. Közben a „hukkozó" is igyekezett párt. szerezni. Akinek nem jutott pár, az állt be a kör közepébe ,,hukkosnak". A lányok mindig a helyükön maradtak. A „huk­kos" többször egymás után is elénekeltethette a dalt és bármikor ,,hukk"-ot kiálthatott. 33. Sánta bice (Énekes-dobós játék) Fiúk-lányok, kisebbek, nagyobbak csoportosan játszották térségen. Kiszámolták a dobót. Az a kezébe fogott egy kukorica­csutkát vagy egy darab fát. A többiek vele szemben, 2- 3 méter­rel hátrább egy lábon ugrálva énekelték: Sánta bice, karaláb Gyüté vóna hamaráb Kapta vóna kaptafát lg у nem kapsz csak darab fát. A dobó közben megcélozta egy gyereknek a lábát a kukorica­csutkával. Akit eltalált, annak le kellett guggolnia. A többi énekelt és ugrált tovább, míg mindenki le nem guggolt. 34. Lázár vöd fö labodát (Énekes utánzó játék) 31. Gicázás (Labdajáték) Leginkább lányok játéka volt. Eszköz: szőr-, rongy- vagy gumilabda. Nagyobb és kisebb lányok böjti időben csoportosan játszották. A szállás erre alkalmas, fölszikkadt területén ritká­sabb fölállással kört alkottak. A kör közepére beküldték a cicát. A kört alkotó lányok labdát dobáltak távolabb levő társaiknak. Lehetőleg úgy, hogy a körön keresztül repüljön. A cicának a levegőben repülő vagy a földre ejtett labdát el kellett fognia. Akinek a dobását elfogták, az lett a cica. Sokszor egyszerre több labdát is dobáltak. A játszók gyakran ezt kiabálták: lee-cuca cucája Dobájunk a cicára ! Néha a legények is bekapcsolódtak a játékba. 32. Húzzad bogár! (Énekes-forgatós) 12—14 éves fiúk-lányok vegyesen is játszották. Eggyel több fiú volt, mint lány. Fiúk-lányok párba álltak keresztezett kéz­fogással. A párok körben helyezkedtek el. A lányok voltak Fiúk, lányok játszották simább talajú térségen. Kiolvasták a vigyázót. Ritkás sorokban, mindannyian arccal előre helyez­kedtek el a játék kezdéséhez. Előttük állt a ,,vigyázó". A játék alatt egy lábon kellett állni (a vigyázó kivételével). A „vigyázó" azt figyelte, hogy ki teszi le a lábát. Aki letette, arra rászólt: „Beleestél!" (A Dunába esett.) Annak le kellett guggolni. Az győzött, aki legtovább tudott egy lábon állni, fia újból kezd­ték a játékot, a győztes lett a „vigyázó." A dal és a mozdulatok ezek voltak: Lázár vöd fő labodát, Вт ed fő a karodat ! Sej, ugorj a Dunába ! Sej, ugorj a Tiszába ! Mög is simakogyá ! Mög is mosakogyá ? 1 iin'íközé mög az arany kendőbe ! (Féllábra álltak) (Mindkét kar oldal középtartásba) (Egylábon ugrás) (Egylábon ugrás) (Fésülködés utánzása) (Mosakodás előre hajolva) (Mélyebben előre hajolva, törül­közés.) „Türűközés" után pár pillanatra letehették a lábukat, míg újra kezdték a dalt. 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom